A legoptimistább becslések szerint is minden 100. gyerek autizmussal jön világra. A diagnózisok száma merdeken nő az egész világon.
Egy idén nyáron záródó több éves, 16 EU-s országban zajló kutatás előzetes adatai szerint az alsó-tagozatos iskolás korosztály egy százaléka autista. Ez Magyarországon 100 ezer embert jelent.
Az autizmus diagnózisok száma egyébként erőteljes emelkedést mutat az egész világon, hogy mi ennek az oka, arról korábban Őszi Tamásné autizmusszakértőt kérdeztük. Mint mondta, „kitágult maga a fogalom, finomodtak a diagnosztikai eljárások, ma például enyhébb tünetekkel is azonosítanak autizmussal élőket, mint 30-40 éve, így valóban jóval magasabb a diagnózisok száma, mint korábban”. Azt is vizsgálják, hogy van-e valódi növekedés, és ha van, azt hogyan befolyásolják a genetikai és környezeti okok, de erre egyelőre nincsenek végleges tudományos válaszok.
A Mars Alapítvány most induló kampányában az autista emberek nehézségeire hívja fel a figyelmet, amik akadályozzák őket a hétköznapi életben olyan egyszerű dolgok kapcsán, mint például a bevásárlás vagy a tömegközlekedés, s amelyek az emberek többsége előtt ismeretlenek. A kampány célja, hogy közelebb hozza az autista emberek világát.
Az alábbi kisfilmben érzékszerveinkkel ugyanazt érzékelhetjük, amit a főszereplő autista kisfiú a bevásárlóközpontban.
„Azt látom, hogy azok az emberek ’félnek’ tőlünk, akiknek nincs elég tudás a birtokukban – legyen az pedagógus, orvos, pénztáros – mondja Oravecz Lizanka, aki felnőttként kapott asperger diagnózist, és szakértőként segíti a Mars Alapítvány munkáját.
Mint mondja, autistának lenni olyan, mintha egyszerre lenne valaki süket, néma, vak. „Süket vagyok, amikor zajban kell meghallanom a másik embert, viszont denevérfülű, ha csend van. Néma vagyok, ha hirtelen kell válaszolnom, mert nagyon szorongok, pedig amúgy rengeteget beszélek. Elvakítanak a fények, miközben élesen látok minden apró porszemet a levegőben, vagy észreveszem a legapróbb változásokat is a környezetemben. Sokszor vagyok vak szociálisan is.”
Magyarországon 1989 óta létezik autizmus diagnosztika. A diagnózist nyújtó intézmények legtöbbjének azonban sem ideje, sem módja nincs arra, hogy az autizmus diagnózis után támaszt, információt nyújtson a családoknak. A Mars Alapítvány ezt a hiányt pótolja szülőknek és pedagógusoknak nyújtott tréningjeivel.
A szülők már akkor elvesznek a rendszerben, amikor az autizmus gyanúja felmerül – mondja Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Alapítvány vezetője, a WHO autizmusszakértője. „Legendaszerűen terjednek a hírek jó diagnosztikai helyekről, különböző fejlesztésekről, amik segíthetnek, olyan óvodákról és iskolákról, amelyek beveszik ezeket a gyerekeket. Hivatalosan az autizmus fogyatékosságnak számít, ezért az egészségügyi rendszernek biztosítania kellene valamilyen bevett útvonalat. De ez nem történik meg, a szülők egymástól és honlapokról tájékozódnak.”
A Mars Alapítvány Autizmus 1.0 néven indított tréningsorozata ezt az információs hiányt akarja pótolni országszerte az érintett családok számára.