Kovács Ákos valószínűleg épp a választások hétvégéjén ünnepli koncerttel az 50. születésnapját a MüPában, de mint mondja, nem tehet arról, hogy ekkor született. Úgy gondolja, mivel az ellenzéknek nincs vesztenivalója, majdnem bármilyen eszközt megengedhet magának, hogy rombolja az esélyes vetélytárs pozícióit.
Az énekes a Heti Válasznak adott interjúban elmondta, hogy a korábbi, a női szerepekről tett nyilatkozata utáni őt ért támadások durva ideológiai támadások voltak. Szerinte a vita arról szólt, hogy konzervatív vélemény megjelenhet-e a médiában. A mostani szexuális zaklatásokról, a „metoo”- jelenségről annyit mond, hogy bár ő nem tartja magát művésznek, de azzal nagyon nem ért egyet, hogy a művészvilág lenne visszataszító.
„Ez legalább akkora csúsztatás, mint nőgyűlölettel vádolni azt, aki szerint léteznek női szerepek. Azok a művészek, akikkel nekem szorosabb viszonyom van, általában normális életet élnek.”
Úgy véli, a Puncs.hu körüli vitában az a fő kérdés, hogy csak egyének vagyunk-e, vagy egy közösség tagjai, amely közösség a saját védelmében szabályokat fogalmaz meg. „Mi lenne ez a közösség? A család? A szűkebb település? A nemzet? Véletlenül pont ezeket a rendszereket ostromolják a ’haladó’ ideológiák, talán elég a nemzetállamok létjogosultságát rendszeresen megkérdőjelező európai vezetőkre gondolni. A korszellem a magány, a társadalmi atomizáció felé hajt – közben a nagy hírgyárak videós felületek, keresőmotorok előre gyártott narratívákkal segítenek mindent ’helyesen’ értelmezni.”
Az interjúban sok szó esik Ákos nemrégiben lezajlott kanadai turnéjáról, és a Nemzeti Színházban is futó Arany János-estjéről is. Az utóbbin részt vett egy Ausztriában élő magyar nő, aki a gyerekével nézte meg az előadást, és levélben fejtette ki neki, hogy az osztrák iskolákban alig van vers- és daltanítás, hazáról, nemzetről szóló művek egyáltalán nem szerepelnek az iskolai tananyagban.
„A nagybetűs Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, és ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat” – vezeti le Ákos, aki szerint a magyar kamaszok „ma is a nyugatosok verseivel üzennek egymásnak”.
Mivel a jövő évi 50. születésnapi koncertje (április 7-8.) könnyen egybeeshet a választások napjával, szó esik az interjúban politikáról is. Ákos szerint forró lesz a tavasz, noha nincs észvesztő választék, az ellenzék pedig – szerinte – már el is könyvelte az újabb buktát. „Akinek ennyire nincs vesztenivalója, az majdnem bármilyen eszközt megengedhet magának, hogy rombolja az esélyes vetélytárs pozícióit” – teszi hozzá.
Végül gyakorlatilag egy kormány melletti kiállás zárja a beszélgetés, amiben az énekes kifejti, a kormány nem hergeli a népet sem migránsügyben, sem a Soros-plakátokkal, „hiszen ezek valós problémák és egyetlen kormánynak sem érdeke a felfokozott hangulat”.
Majd leszögezi, jobban szereti, ha olyan erő vezeti a hazánkat, „amelyik kap neurózist ’56-tól, fontosnak tartja a nemzet fogalmát, képes emelkedetten ünnepelni, nagy tervei vannak, és nem irtózik Isten nevétől. És esetleg nem engedi, hogy Európába illegálisan belépő gazdasági migránsok százezrei trappoljanak át Magyarországon.”