Hogy a bor, különösen a vörös, kiváló festőanyag, azt idáig is tudtuk. Bánta már pár ruhadarabunk, maradandó foltokkal, amin legfeljebb a sós olló segíthetett volna. De hogy művészeti projektet lehet építeni a kivehetetlen foltokra, az nem jutott eszünkbe.
Egy fiatal szerb művésznek annál inkább. Kedvenc pulóverjének leivása utána jött-e a megvilágosodás, azt nem tudjuk. De hogy nem a művészellátóba jár festékért, hanem rozé, fehér és vörösbor felhasználásával készíti műveit, arról többek között külföldi hírforrások alapján itthoni boros portál is beszámolt. Kissé pikírt megjegyzéssel, mi szerint nincs új a nap alatt, mert ezt a technikát már a XI. században is alkalmazták. Mi meg hozzátennénk, hogy nyilván azért ment feledésbe a dolog, mert a festők inkább megitták a bort.
Egy szó, mint száz a Winerelle sorozat képeit ezzel a rég elfeledett technikával készíti Sanja Jankovic. Hol híres, klasszikus műveket támaszt fel, máskor popsztárokat meg mozi ikonokat, ismeretlen kortársak portréit, tájképeket, csendéleteket borfest.
Vallja, hogy a bornál nem nagyon van jobb festék. Mert ahogy egy tisztességes rizling , chardonnay , sauvignon blanc , merlot , pinot noir vagy cabernet sauvignon kontaktusba kerül a vászonnal csodás színárnyalatok, kompozíciók születhetnek meg.
Általában háromféle bort használ egy-egy festményhez. Hogy közben a poharába is tölt-e belőlük, arról nem beszél, de csöppet sem csodálkoznánk. A világosabb, melegebb tónusokhoz rozéféléket, a sötétebbekhez vörösbort használ. S tessék megkapaszkodni – esetleg kipróbálni - a fehérborokat leginkább oldószernek tartja a festőállvány közelében.
Jankovic ezekben a hetekben éppen Szibériában turnézik a képeivel, március közepén nyílt tárlata a novoszibirszki Marriott Hotelben, januárban pedig dubaji kiállítással kezdte az évet. A borművek nagy sikerrel szerepeltek már Párizsban, és eljutott velük Kínába is.