A felnőtt magyar lakosság körülbelül negyven százaléka szenved visszérbetegségtől. Az esetek kb. fele elsősorban esztétikai probléma, a másik fele azonban egészségügyi szempontból is kockázatot jelent.
A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának docense szerint enyhébb esetben egy milliméteres, lilás pókvénák jelentkeznek, súlyosabb esetben azonban akár egy centiméteres tág, kanyarulatos erek is kialakulhatnak, amelyeket jelenleg nem lehet teljes mértékben meggyógyítani – áll a Semmelweis Egyetem közleményében. Kánikulában ráadásul megszaporodnak a panaszok: csúnyábbá válhatnak a lábak és fájdalmat tapasztalhatnak a betegek – mondja Szeberin Zoltán.
A visszér hajlam kérdése is, és a gyengébb vénafalú embereknél gyakrabban fordul elő. Bár esztétikailag zavaró lehet, ugyanakkor nem feltétlenül utal betegségre – mondja Szeberin Zoltán. Az egy milliméteres pókvénák kisebb erecskék hálózatából állnak, és műtét nélkül, injekcióval, lézerrel vagy rádiófrekvenciás módszerrel tüntethetőek el. Veleszületett érfalgyengeség áll a hátterében, amely idős korra csaknem minden harmadik embernél megjelenik. Visszafordítani nem lehet a folyamatot, de mozgással és a túlsúly leadásával jelentősen le lehet lassítani.
A vastagabb, több milliméteres, esetleg egy centiméteres, kanyarulatos erek már egészségügyi szempontból is figyelmet érdemelnek. Mivel szöveti károsodással járnak, nem lehetséges a százszázalékos gyógyításuk. Az érgyógyászi műtétek kb. egyötödét ezek gyógyítása teszi ki. Ha romlik az állapot, visszérgyulladás, trombózis vagy akár mélyvénás trombózis is kialakulhat, amely akár végzetes is lehet – hívja fel a figyelmet az érsebész.
Inkább a nőket sújtja a probléma
A visszér civilizációs betegség, egyidős azzal, hogy az ember két lábra állt, hiszen főként a gravitáció hatására nő meg a nyomás a visszerekben, ez vezet a vér pangásához, és az erek kitágulásához. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, és több nőt érint, mint férfit. Elsősorban a lábszáron jelentkezik, de a combon is előfordulhat, a karokon ugyanakkor soha nem jelenik meg. Azoknál, akik sokat állnak, gyakrabban jelenik meg, így a bolti eladók, a fodrászok vagy éppen a sebészek, fogorvosok körében igen elterjedt, de az ülőmunka is hozzájárulhat a kialakulásához. Szüléskor is megszaporodnak a visszeres panaszok, nemcsak a többletsúly miatt, hanem azért is, mert a növekvő baba nyomhatja az ereket, emiatt pedig pangás alakulhat ki.
Nyáron erősebben kidagadhatnak a visszerek, és többen panaszkodnak feszítő érzésre, olyan, mintha elnehezedne a lábuk – mondja Szeberin Zoltán. Az érsebész szerint esztétikailag is zavaróbbak ezek az elváltozások a kánikulában, hiszen jobban látszódnak, emellett, mivel a vérből folyadék kerül a szövetek közé, ödéma képződés is jelentkezhet, különösen estére duzzad be jobban a láb. Ilyenkor jót tesz a hideg vizes fürdő, vagy ha feltett lábbal pihenünk. A szauna és a termálvíz viszont ronthatja a helyzetet.
A séta, kocogás, futás, úszás és kerékpározás is segít, hiszen ilyenkor a vádli izmai összehúzódnak, ez pedig felfelé hajtja a vért, ami mind a megelőzésben, mind a kezelésben meghatározó. Ha hosszú autó- vagy repülőútra indulunk, iktassunk be pihenőket, amikor átmozgathatjuk a lábainkat, sokat segít a lábfejkörzés és a rövid séta is. Egyébként is ajánlott, de ilyenkor különösen fontos a kompressziós harisnya viselése. Figyeljünk oda a folyadékbevitelre is, ha ugyanis keveset iszunk, nagyobb eséllyel alakul ki trombózis. Vízhajtót ugyanakkor nem kell szedni – hangsúlyozza Szeberin Zoltán.
A lustaság vége: 10 érv, hogy miért kezdje el a rendszeres edzést még ma
Számtalanszor hallottuk már: „Az edzés pozitív hatással van a szervezetre." De mit jelent ez valójában? Nagyrészt azt, hogy a fizikai fejlődés nem csupán a testünkre, hanem a mentális állapotunkra van hatással. A rendszeres mozgás hozzásegít ahhoz, hogy az élet minden területén a maximumot nyújthassuk, legyen szó munkáról, családról vagy akár az általános közérzetedről.