Svéd kutatók azonosították a hormont, amely az éhség során keletkezik, és azt is feltérképezték, ez miként hat a realitásérzékünkre és a döntéseinkre.
A ghrelin hormon a gyomor-bél traktusban termelődik, és a központi idegrendszerre hat. Akkor jelenik meg, ha kiürül a gyomrunk, viszont ha a gyomor telítődik, a ghrelin termelődése megszűnik. A ghrelin felkészíti a testet az étel befogadására, ahogy a hipotalamusz sejtjei is, amelyek megteremtik az éhségérzetet.
A Göteborgi Egyetgem Sahlgrenska Akadémiáján a kutatók patkányoknak adtak ghrelin hormont, amitől az állatok nagyobb valószínűséggel cselekedtek impulzívan. Amikor azonban blokkoltuk a ghrelint, az impulzív viselkedés nagyban csökkent" - írja a Házipatika. A kísérletek során pontosan be tudták határolni azt az agyi területet, amely úgy tűnik, hogy részt vesz az impulzív viselkedésben.
Az impulzivitásnak két típusa van: impulzív cselekvés, és az impulzív választás, ami képtelen késleltetni kielégülést.
Bár a legtöbb ember képes hatékonyan irányítani az impulzusait, az impulzivitás jelentős tényező számos betegségben, beleértve a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), az obszesszív-kompulzív zavar (OCD), a táplálkozási rendellenességeket és a kábítószer-fogyasztást. A ghrelin szerepe nem korlátozódik csak az éhségválaszra, hanem szerepet játszik a kábítószer-, alkohol- és élelmiszer-bevitellel kapcsolatos jutalmazási viselkedésben is.