Élet+Stílus Marton Levente 2013. november. 25. 10:08

Tökéletes frankfurti leves legenda nélkül - recept

Az egyszerű összefüggések nem mindig nyilvánvalóak. Frankfurtban járva hamar kiderülhet, hogy megboldogult menzás ifjúságunk kedvencének semmi köze névadójához. Frankfurtban mint sem tudnak a mi frankfurti levesünkről. Ettől még nagyon jó gyomorvígasz hideg napokon.

A frankfurti leves épp olyan, mint például a milánói makaroni, amitől a helybelieket kirázza a hideg, annyira nincs közük hozzá. Tény, hogy Frankfurtban léteznek “frankfurter” levesek, amelyek szó szerint azt is jelentik, hogy “frankfurti”, de igazából természetesen nem a városra utalnak, hanem a jellegzetes frankfurti virslire, amire a németek legalább annyira büszkék, mint a bécsiek a magukéra. Áll is vita, hogy melyik város találta fel ezt a hosszú, enyhén füstölt virslifajtát, de nekünk itt és most nem tisztünk igazságot szolgáltatni ebben a bonyolult kérdésben.

Amennyiben valaki frankfurti – Frankfurt am Mainról beszélünk mindvégig – specialitást keres, akkor erre az étlapokon a “nach Frankfurter Art” megjegyzés utal, és ez többnyire a zöldfűszerekre mutat. Frankfurt leghíresebb kulináris szülötte ugyanis a zöldmártás, a Frankfurter grüne Soße, amelyet hét különféle zöldfűszerből mixelnek, tejszín és főtt tojás hozzáadásával, főtt marha mellé tálalva.

Frankfurti leves – alias Frankfurter Suppe – viszont Németországszerte megtalálható, amennyiben van benne virsli.

A tények tehát kegyetlenül arra mutatnak, hogy a romantikus elképzelésekkel ellentétben a frankfurti levesnek épp annyi köze van a felhőkarcolókkal ékesített Majna-parti nagyvároshoz, mint a székelykáposztának a Hargita fenyveseihez. Sokkal inkább az tűnik valósnak, hogy a frankfurti leves – akárcsak a székelykáposzta – pesti találmány, noha az Ignotus-féle Emma asszony szakácskönyvében is akadnak virslileves receptek, Nagy-Magyarország valamennyi szegletéből beküldve. A frankfurti leves mégis Pesten forrta ki magát, és vált minden frankfurti leves irányadójává, akárcsak egy EU-dekrétum. A két világháború között a szerény polgári lét velejárója volt: akinek nem telt marhára, az virsliből főzött levest, de a II. világháború után, s főleg az ötvenes években   státusszimbólummá avanzsált, hiszen akkoriban már a virsli is luxust jelentett. A kelkáposztával agyonetetett nép aztán a hetvenes években ráunt, így a frankfurti leves a nyolcvanas évekre tipikus menzakaja lett, azaz társadalmilag nagyot zuhant, s ezen az állapoton a rendszerváltás sem változtatott.

Újabban ismét feltűntek jobb minőségű virslik, ez pedig reményt ad a frankfurti leves újjászületésére, amely attól igazán magyar, hogy csakis ezt a fajta virslis levest készítik kelkáposztával - a németek fehérkáposztát használnak - . csöppnyi piros paprikával és tejfölös habarással.

m.cdn.blog.hu

Íme a tökéletes pesti frankfurti leves receptje:

Hozzávalók:

  • 5-6 szál bőrös, enyhén füstölt virsli (nejlonba töltött baromfivirslivel és hasonlókkal készített levesért semmiféle felelősséget nem vállalunk, és kérjük az illetőket, hogy a levest – amely egyébként akár jó is lehet – ne nevezze frankfurti levesnek. Inkább jegyezze saját találmányaként.)
  • 1 vöröshagyma, felaprítva
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 kisebb kelkáposzta vagy egy nagyobbnak a fele, csíkokra vágva
  • 1 nagyobb szem krumpli, felkockázva
  • 1 mokkáskanál pirospaprika
  • 1 mokkáskanál majoranna
  • 1 evőkanál liszt
  • 2-3 dl tejföl
  • só, bors, olaj

Elkészítés:

  1. A hagymát a forró olajon üvegesre pirítjuk, beledobjuk az összezúzott fokhagymát, s egy perc pirítás után a pirospaprikát. Elkeverjük, és kevés vízzel rögtön kiforraljuk, aztán mehet bele a felcsíkozott kelkáposzta is. 2-3 percig fonnyasztjuk, hogy a kel kissé összeessen, majd felöntjük 1 liter forró vízzel. Aki leveskocka-függő, akár dobhat is bele egyet, de muszáj nekünk mindenről tudni… ( Amúgy ez a leves virágkorában ,az 50-es 60-as években elképzelhetetlen volt Delikát nélkül, így legfeljebb hagyományőrzőknek tetszenek lenni…)    A krumplit is adjuk hozzá, sózzuk, borsozzuk, majorannázzuk.
  2. Kb. 15-20 perc főzés után, miután a krumpli is, meg a kel is megpuhult, keverjük el a lisztet a tejföllel, engedjük fel egy merőkanál levessel, keverjük csomómentesre, majd egy szűrőn át öntsük a levesbe. A szűrő nem létfontosságú, de tudjuk, hogy a csomómentes elkeverés nem mindig sikerül iskolapéldaszerűen. De ha merülőmixert használunk, akkor garantáltan homogén és habos habarást kapunk.
  3. Dobjuk a levesbe a felkarikázott virslit, és 2 perc főzés után találhatjuk is.

Megjegyzés: A hagyományosabb változat  rántást is alkalmaz. Ha ezzel szeretnénk elkészíteni, akkor ne az elején használjuk a pirospaprikát, hanem kavarjunk barna rántást, azaz kevés olajon pirítsuk meg a lisztet, adjuk hozzá a pirospaprikát, vegyük le a tűzről, s ha kissé kihűlt, adagoljuk hozzá a tejfölt egy merőkanál levessel. Ezt adjuk hozzá a leveshez, figyelve arra, hogy ez esetben még számottevőbb a csomóképződés esélye, azaz érdemes kéznél tartani a szűrőt. A merülőmixer persze itt is csodára képes.

/ Még több recept a szerzőtől:www.asztaltanc.hu /

Gazdaság Tiszai Balázs 2025. január. 05. 07:00

És akkor dunai kilátás ezerötér' érdekel, Bástya?

Lekordonozták a Halászbástyát, hogy pénzt szedjenek a dunai panorámáért, aztán a közfelháborodás elsöpörte az egészet. Történelmi csúcsra ért a magyar háztartások eladósodottsága, miközben milliárdokat pumpálnak az Eximbankba. Egyre furcsább Mészáros Lőrinc exvejének kartellügye, Tiborcz István győri üzlettársa deszkával és cukorkával repül rá Paksra, Nagy Márton testvérének köre meg napelemparkot épít. Merre lesz a Mere? Ez a HVG első heti gazdasági összefoglalója 2025-ben.