Húsz éve halt meg Simon Templar szülőatyja
Húsz éve, 1993. április 15-én halt meg Leslie Charteris angol író, forgatókönyvíró, Simon Templar, alias az Angyal szülőatyja. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga.
1907. május 12-én született Szingapúrban Leslie Charles Bowyer Yin néven. Apja kínai sebészorvos volt, aki felmenőit az i.e. 2. századi Sang dinasztiáig vezette vissza, anyja jómódú angol családból származott. Már gyermekként elkötelezte magát az irodalommal, első verse megjelenésekor mindössze 9 és fél éves volt.
Anyjával 1919-ben Angliába költözött, ahol az egzotikus külsejű fiú egzotikus családnevét az angolosabb Charterisre cserélte. A névválasztást egyes források szerint a 17. századi skót arisztokrata Francis Charteris ezredes, mások szerint a telefonkönyv inspirálta. Cambridge-i jogi tanulmányait első kézirata elfogadásán fellelkesülve már az első évben abbahagyta, mert író akart lenni, eredeti és anyagilag független. Charteris ezután változatos munkákkal tartotta el magát, volt buszvezető, aranyásó, gyöngyhalász, rendőr, gumiültetvényen béres, ónbányász, bármixer, vásári mutatványos és hivatásos bridzsjátékos.
Hírnevét 21 éves korában, a Találkozás a Tigrissel című harmadik regényével alapozta meg. Ebben lépett színre leghíresebb hőse, Simon Templar detektív, magyarul az Angyal (angolul: the Saint). Az író e műve egyetlen értékének azt tartotta, hogy egy hosszú sorozatot alapozott meg, amelyet az 1930-ban kiadott Az Angyal elindul című regénytől számolt.
Charteris 1932-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol folytatta könyvei írását és kiadását, eközben a Paramount Pictures filmstúdiónak forgatókönyvíróként dolgozott. A kínaiak (és félig kínaiak) bevándorlását szabályozó 1882-es törvény miatt sokáig nem kapott amerikai állampolgárságot, amit végül a Kongresszus személyre szabott határozatának köszönhetően nyert el.
Írt néhány más regényt is, de az irodalom- és kultúrtörténetbe Simon Templar kalandjaival írta be magát. Harmincöt éven át, ötvennégy kötetben taglalta az izgalmas helyzetekben felülkerekedő, az igazság védelmében Robin Hood utódjaként kiálló hőse történeteit. Simon Templar, a bűn üldözője elvarázsolta az olvasókat, egyre növekvő mítoszáról az író így nyilatkozott: "Próbáltam képet alkotni egy férfiról. Újszerű? Igen. Formabontó? Remélem. Fantasztikus, már szinte valószínűtlen? Talán. Némiképp értéktelen, néha bosszantó? Ha így nézik, lehet. Vagy talán egy új idea? Ha így akarjuk nézni, akkor igen. Végül is ez nem számít, amíg önök felismerik, amikor holnap találkoznak vele".
Charteris detektívsorozata 1963-ban, az Angyal a Nap alatt (The Saint in the Sun) kötettel zárult. Az Angyal kalandjai azonban nem értek véget, más szerzők folytatták őket, ő maga csak jóváhagyta a témát és szerkesztőként működött közre. Az Angyal-történetek utolsó könyvét 1983-ban adták ki. A Charteris által 1930-ban alapított rajongói klub 1997-ben egy eredeti regény kiadásával járult hozzá az érdeklődés fenntartásához.
Charteris az 1940-es években forgatókönyvet írt egy Sherlock Holmes rádiósorozathoz, 1941-ben személyesen alakította főhősét a Life magazin Angyal-fotóadaptációjában, részt vett az Angyal-történetek képregény-változatának elkészítésében, szerkesztette az általa alapított Saint Magazint, felügyelte a sorra készülő rádiós és filmes feldolgozásokat. A leghíresebb minden bizonnyal az 1962-1969 között forgatott brit tévésorozat, amelyben a sármos Roger Moore alakította és emelte a halhatatlanságba az igazságosztó detektív, Simon Templar alakját. Legutóbb, már a szerző halála után, 1997-ben Val Kilmer főszereplésével készült film Simon Templar kalandjairól.
Charteris mellékesen egy újságban gasztronómiai rovatot is vezetett, paleneo néven jelnyelvet dolgozott ki, amelyről könyvet írt, és az elsők között vették fel a magas IQ-jú embereket tömörítő Mensa tagjai sorába.
1952-ben házasodott össze negyedik feleségével, Audrey Long színésznővel, akivel végül visszaköltözött Angliába. Az író itt töltötte utolsó napjait, és 85 éves korában, 1993. április 15-én halt meg Windsorban.