Vegyük komolyabban azt a döntést, amit a vásárlásaink során hozunk, mert túlfogyasztásunkkal is befolyásoljuk, hogy fenntarthatóbb lesz-e a világ – mondja Tom Szaky. A magyar származású üzletember célja, hogy mindent újrahasznosíthatóvá tegyen.
A vásárlóknak könnyebb lesz, a boltoknak újabb teher.
<strong>Indul az ünnepi időszak előtti selejtezés és gardróbfrissítés, de mi legyen a megunt ruhákkal, textíliákkal? Akár használható, vagy már elnyűtt darabokról van szó, érdemes tudatosan megválnunk tőlük, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetünknek. Adunk pár ötletet, és elmondjuk, hogy ez miért fontos.</strong>
A MOHU koncessziós rendszere alapjaiban alakította át a magyar hulladékgazdálkodási piacot, ennek részeként a fémhulladék feldolgozására és újrahasznosítását is. Az eddigi gyakorlattal szemben, ahol a hulladékudvarok csak a fémtartalmú hulladék tiszta változatát vették át, az új rendszerben a hulladékudvarokba már nem csak a lecsupaszított fémet lehet bevinni. A MOHU munkatársai a beérkező hulladékot alaposan átvizsgálják, majd megfelelő technológiákkal részekre bontják, így az egyes alkotóelemek – beleértve a műanyagot, üveget és egyéb anyagokat – is a megfelelő helyre kerülnek, ezzel csökkentve a környezetterhelést és növelve az újrahasznosítható anyagmennyiséget.
A szélerőművek alkotóelemeinek java részét már eddig is újrahasznosították, ám a turbinalapátok kemencében vagy elásva végezték. Egyre több társaság állítja, hogy megtalálta a megoldást, és a lapátok gazdasági értelemben is körforgásossá válhatnak.
A délkelet-ázsiai országba érkező hulladék egy része lerakóba kerül, vagy elégetik.
Tisztítást és beolvasztást követően hétköznapi használati tárgyakat csinálnának a franciák az atomerőműben szennyeződött fémhulladékokból. Az ötlet nem mindenkinek nyerte el a tetszését.
Talán nem is gondolnánk, hogy egy évben egy magyar lakosra vetítve mennyi PET-palack, alumínium doboz és üveg kerül forgalomba: összesen 3,2 milliárd darabról beszélünk! Ez egy főre lebontva évente 333 darabot jelent, gyakorlatilag az év minden napjára jut egy darab. A csomagolóanyag főként a kommunális hulladékban végezte, és nem lett újrahasznosítva, a több EU-s ország után Magyarországon is bevezetett DRS visszaváltási rendszernek köszönhetően immár 300 millió palack, üveg és doboz hulladéka került megfelelő helyre, de ez a szám folyamatosan nő.
Olasz kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amivel minden eddiginél hatékonyabb, és nem mellesleg környezetbarát módon lehet kinyerni a napelemekből az ezüstöt. Ez radikális változást hozhat a panelek újrahasznosíthatóságában.
Pekingben tárgyalt egy sor akkumulátor-újrahasznosító céggel a nemzetgazdasági miniszter, “megismerésük és lehetséges magyarországi befektetéseik megvizsgálása céljából”. Vagyis arról igyekezett őket meggyőzni, hogy telepítsenek üzemeket Magyarországra, “lehetőséget teremtve a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására”. Az újrahasznosítás egyébként uniós kötelezettség.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói egy olyan módszert dolgoztak ki, melyben a mikrobáké a főszerep az akkumulátorokban található értékes anyagok kinyerésében.
Az újrahasznosítás régi elvével szállnak harcba a kidobás kultúrája ellen egy gödöllői varrodában.