Állj mellénk! Legyél pártoló tag!

#építészet

Élet+Stílus Cabrera Martin

New Yorkot is meghatározná az 500 méteres rákosrendezői torony, de még Ázsiában is kihúzhatná magát

Ugyan a rákosrendezői rozsdaövezetbe tervezett, Mini-Dubaj néven emlegetett beruházásról kevés konkrétumot tudunk, ha az arab befektető tényleg 500 méteres tornyot épít oda, az nemcsak a régió, hanem egész Európa legmagasabb felhőkarcolója lenne. Még így sem férne be a világ 10 legmagasabb épülete közé, de nincs is messze ettől.

Élet+Stílus HVG

Ezek a beruházások megmutatták, hogyan lehet tönkretenni a városképet

Harmóniát megtörő felhőkarcoló Párizs közepén, lakatlan betonmonstrum Phenjanban, vagy éppen egy autópályahíd, ami miatt Drezda még a világörökségi státuszát is elbukta. A Mini-Dubaj apropóján összegyűjtöttünk néhány olyan projektet, amelyek visszafordíthatatlanul átalakították egy-egy város látképét, a közvélekedés szerint nem feltétlenül pozitív értelemben.

hvg360 Nemes Nikolett

A brutalista, aki ott se volt: az építészetért rajongóknak csalódás a tíz Oscar-díjra jelölt film

A magyar vonatkozásokkal teli, nagyrészt Magyarországon forgatott A brutalistától ne várjuk, hogy közelebb visz minket ehhez a manapság felkapott építészeti stílushoz. Már csak azért sem, mert a címe ellenére nincs benne brutalizmus, és ez főleg Magyarországról nézve kár, ahol ez a korszak éppen kiradírozódóban van. Branczik Márta és Kovács Dániel építészettörténészekkel arról is beszélgettünk, miért nem könnyű színtisztán brutalista épületeket találni Magyarországon, és miért különösen nehéz megvédeni őket az idő vasfogától.

Élet+Stílus Kovács István

Piramist Budára, akropoliszt a Gellért-hegyre, ezerméteres szeméthegyet Berlinbe

Más is akart már Budapestre nagykörúti Duna-ágat, nem csak az MKKP, ráadásul a kutyapártnak komoly konkurenciája van, ha végignézünk a nagyot álmodó városépítészek tervein. Elbontott Gellért-hegy, két kilométeres <strong>holland</strong> magaslat és 182 méteres szobor egy indiai faluban. Na jó, az utolsót tényleg megépítették.

hvg360 Hamvay Péter

Bátonyi Péter, a minisztériumból kirúgott művészettörténész: Nem vagyok hajlandó a főnököm tisztiszolgája lenni

Hiába vannak tele pénzzel, a tulajdonosi, a beruházói, sőt a tervezői oldalból is hiányzik a műveltségi szűrő, ami alapján el tudják dönteni, mi a jó, és mi a rossz gyakorlat a műemlékileg védett épületek felújításánál – mondja a 41 éves művészettörténész, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormányfőtanácsosa. Bátonyi Péter a Partizánban elmondta, hogyan ad segítséget a tárca a jogellenes műemlékromboláshoz, és feljelentést is tett. Amióta kirúgták, a magánszférából már kapott megkereséseket, a Tisza Párttól nem. HVG-portré.

Itthon Hamvay Péter

Lázárék támadják a minisztériumról kitálaló műemlékes szakembert, itt a válasza

Ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés és hamis vád miatt tett feljelentést az Építési és Közlekedési Minisztérium, miután a tárcától időközben kirúgott Bátonyi Péter a Partizánban rántotta le a leplet az állítása szerint jogsértő módon lepapírozott műemléki felújításokról. Emellett a minisztérium sajtóosztálya elküldte lapunknak a reakcióját is, amiben Lánszki Regő országos főépítész Facebook-poszjára hivatkozva magyarázzák az álláspontjukat. Ezekről az állításokról megkérdeztük Bátonyi Pétert is.

Kult Nemes Nikolett

„A bedeszkázás minden képzeletet felülmúl” – az omladozó Déli pályaudvar csak árnyéka önmagának, pedig még mindig lenne miért szeretni

Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még nagyon az elején jár. Vécé mindenesetre már van benne 280 millióért, ám a kivitelezésnek értékes csempék estek áldozatul. És akkor még nem beszéltünk a MÁV-reklámos védőhálóval helyettesített impozáns üvegfalról vagy a metrólejáratnál lévő, díszes műkő plasztikájának hiányzó részeiről. Megmutatjuk, milyen volt fénykorában a Déli pályaudvar, és azt is, hogy mi maradt a hajdan meghatározó és nagyon is menő részletekből.