Legalább kétévnyi csapadék zúdult Dubajra 24 óra alatt április harmadik hetének elején. A nem várt vízmennyiség óriási káoszt okozott a városban, és a következményeknek még mindig nem látni a végét. Egyre jobban látszik, hogy az Egyesült Arab Emírségeknek is szembe kell néznie a klímaváltozással, olyasmikre kell költenie, amikre korábban nem gondoltak.
Noha az olaj- és gázipari vállalatok okozzák a károsanyag-kibocsátás legnagyobb részét, a tiszta energiába történő globális beruházásoknak mégis csupán 1 százalékát adják. Bár sokan reménykednek, nem létezik olyan technológia, amellyel a jelenlegi kitermelési szint fenntartható.
Amerikai kutatók tanulmánya érdekes összefüggést tárt fel a múltban történt éghajlatváltozások és az emberi agy mérete között, különös tekintettel a globális felmelegedési trendekre. A klímaváltozás közepén élve ez nem túl jó hír.
Sokszor és sokan kongatták már meg a vészharangokat bolygónk jövőjével kapcsolatban. A legújabb előrejelzés sem fest rózsás képet, sőt. Portugáliai kutatók szerint olyan pokoli helyzet állhat elő, amelyből már nem lesz visszatérés. Talán most még nem késő cselekedni.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Színes, informatív és igazán sokoldalú a Bloomberg gondozásában futó Data Dash oldal, amely a vitathatatlan klímaváltozásról mutat különböző szempontok szerint összegyűjtött adatokat, amelyek között interaktívan szemlélődhetünk.
Kanadai kutatók modelljei azt sugallják, hogy megnőhet az ételmérgezéses esetek száma a globális felmelegedés következtében.
Immár hivatalos: 2014 volt az eddigi legmelegebb esztendő. És ha ez így első hallásra nem elég ijesztő, akkor érdemes megnézni a Bloomberg animációját.