Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevélben fejtette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyar kormány álláspontját a javasolt alaptörvény-módosítással, illetve Jagland arra vonatkozó kifogásaival kapcsolatban.
Nem veszhetnek el az alaptörvény átmeneti rendelkezésének fontos szabályai az által, hogy az Alkotmánybíróság, technikai okokból megsemmisítette azokat - ezt nevezte az alaptörvény negyedik módosítása egyik fő céljának a keddi parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka.
Az Alkotmánybíróság (AB) múlt pénteki határozata a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi - nyilatkozta a Népszabadságnak Gulyás Gergely. A Fidesz jogi szakpolitikusa szerint az AB-határozat szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státuszt biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.
A Fidesz beleírja az alaptörvénybe mindazt, amit az Alkotmánybíróság (Ab) az átmeneti rendelkezések közül pénteken megsemmisített. Az alaptörvény egyik megalkotójának tartott Szájer József EP-képviselő és Rogán Antal frakcióvezető szerint tartalmi vita nincs a kormányzó többség és az Ab között. Az alkotmánybírák egyébként tartalmi kérdéseket nem is vizsgáltak.
Nagy próbatétel előtt áll az Alkotmánybíróság: a következő hónapokban dönthet a testület két olyan törvényről is, melyet a Fideszben a 2010 óta épített közjogi rendszer alappillérének tartanak. Információink szerint Áder János rövidesen az Ab elé küldi a választási regisztrációt, miközben a testület nekifogott az új alkotmányhoz fűzött átmeneti rendelkezések átvilágításának. A döntésre kihatással lehet, hogy két új tag megválasztásával a Fidesz átszabhatja a testületen belüli erőviszonyokat. A hvg.hu úgy értesült, az egyik nyugdíjba vonuló tag helyére Polt Péter helyettese kerülhet.
Benyújtotta pénteken a kormány a Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, amely a július elsején hatályba lépő új szabályozásra való áttérés szabályait tartalmazza.
Alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság kezét nem lehet újabb és újabb jogkorlátozásokkal megkötni, s ha a bírák rászánják magukat, a szöveg megváltoztatása nélkül ugyan, de az eredeti fideszes szándékhoz képest új irányba tolhatják az alaptörvény értelmezését. A kérdés csupán az, meddig mernek elmenni az alkotmánybírák a szabad jogértelmezésben, miután az alaptörvény napokban tervezett módosításával ismét figyelmeztetést kaptak a kormánytól.
Nincs elég képviselője ahhoz a Jobbiknak, hogy törvényt megerősítő népszavazást kérjen az átmeneti rendelkezésekről és az egyházügyi törvényről. Az Alkotmánybíróság 2009-ben a szintén jobbikos Morvai Krisztina egyik kezdeményezését értékelve leszögezte, legalább a képviselők egyharmadának támogatása kell egy ilyen referendum kiírásához. A Fidesz a két nap múlva hatályát vesztő 1989-es alkotmányra hivatkozva mondott nemet a Jobbiknak.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége pénteken támogatta azt az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett módosító javaslatot, amely alkotmányos alapot teremt arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, és ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre.