Alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság kezét nem lehet újabb és újabb jogkorlátozásokkal megkötni, s ha a bírák rászánják magukat, a szöveg megváltoztatása nélkül ugyan, de az eredeti fideszes szándékhoz képest új irányba tolhatják az alaptörvény értelmezését. A kérdés csupán az, meddig mernek elmenni az alkotmánybírák a szabad jogértelmezésben, miután az alaptörvény napokban tervezett módosításával ismét figyelmeztetést kaptak a kormánytól.
Három hónappal a hatályba lépése után máris módosítaná a kormány a tavaly ünnepélyes keretek között, húsvétkor elfogadott új alkotmányt. A beterjesztő, Matolcsy György látszólag az IMF-fel való megegyezést akarta megkönnyíteni azzal, hogy hatályon kívül akarja helyezni azt a paragrafust, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összevonását teszi lehetővé, ám ezzel egyidőben azt is bele kívánja illeszteni az alkotmányba, hogy az eddig kapcsolt joganyagként szereplő úgynevezett átmeneti rendelkezéseket is az alaptörvény részévé tenné.
Nem mindegy, hogy az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvényben, vagy amellett kezelik, ha ugyanis az alaptörvény részét képezik, akkor az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvényhez hasonlóan ezután az átmeneti rendelkezéseket sem vizsgálhatja felül. Mindezt 5 nappal azután illesztené a kormány az alkotmányba, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa az AB-hez fordult, mert aggályosnak tartotta, hogy az átmeneti rendelkezések több esetben "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaznak.
Ha az Országgyűlés megszavazza az alkotmány első módosítását, akkor az AB nem vizsgálhatja többek között azt a paragrafust, amely kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető a kommunista diktatúrában. Szintén az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke – Handó Tünde – bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész – Polt Péter – is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Emellett az egyházalapítási jogot is erőteljesen korlátozzák.
A hvg.hu alkotmánybírósági forrásból úgy értesült, hogy az ombudsman beadványa szakértői egyeztetésen van, még nincs kijelölt bíró az ügyben. Ez azt jelenti, hogy várhatóan az Országgyűlés előbb szavazza meg az alaptörvény fent említett módosítását, mint ahogy az AB napirendre vehetné az ombudsmani kifogást.
Egérút mindig van
„Ha az alaptörvényben ez így fog szerepelni, akkor a jövőben az AB formálisan nem vizsgálhatja a korábban vitatott paragrafusokat, hiszen az alaptörvény köti az alkotmánybírákat. Bár hozzányúlni a szöveghez nem lehet, értelmezni viszont igen” – mondta a hvg.hu-nak Szikinger István alkotmányjogász. A hvg.hu által megkérdezett alkotmányjogászok szerint aggályos ugyan a kormány alaptörvényt módosító szándéka, de valamennyien azt állították, hogy az Alkotmánybíróságnak ennek ellenére továbbra is lesz lehetősége arra, hogy az alaptörvényen belüli ellentmondásokkal foglalkozzon, így akár arra is, hogy az alkotmány egyes részeit kiemelje, másokat leértékeljen.
Szikinger szerint az ombudsmannak igaza van, amikor vitatja az átmeneti rendelkezéseket. „Technikai szabályokat viszont nem illik beemelni az alaptörvénybe” – közölte Szikinger, utalva arra, hogy a módosítással az életünket szabályozó legáltalánosabb szabályok közé olyan hétköznapi, vagy inkább tudományos értekezések tárgyát képező kérdések kerülnek be, mint hogy milyen a viszonya az MSZP-nek az MSZMP-hez, vagy a bírósági hivatalvezetőnek és az ügyésznek.
„Az alkotmányt olyan értelemben nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság, hogy érvényes vagy érvénytelen. Ha azonban az alkotmány alapján mutatkozik ellentmondás, vagyis az egyik alapvető jog ellentétben áll egy másik tartalommal, akkor azt értelmezheti, és kimondhatja, melyik a magasabbrendű jog” – mondta Lövétey István alkotmányjogász, arról beszélve, hogy mi van akkor, ha az alaptörvény egy-egy rendelkezése között ellentmondás mutatkozik. „A szövegértelmezés viszont nagyban függ az AB szerepfelfogásától, ez határozza meg, mennyire rugalmasan kezelik a szöveget” – tette hozzá, utalva arra, hogy a testület sokszor nem a szó szerinti szövegből, hanem bizonyos elvekből vezeti le a döntéseit. (Sólyom László korábbi AB-elnök ezt "láthatatlan alkotmánynak" nevezte.)
Felülemelkedni a szövegen
„Kétféle jogfelfogás létezik” – ismertette Lövétey –, a régi, szovjet felfogás, mely szerint az írott szöveg szentség, és egy korszerűbb szemlélet, mely szerint vannak jogtartalmak, amelyek az írott szövegtől függetlenül is azok. Ezek elemzése, értelmezése iránymutató lehet” – közölte az alkotmányjogász, aki szerint a jelenlegi alkotmánybírák inkább a szó szerinti értelmezés felé hajlanak, míg például a Sólyom László vezette Alkotmánybíróságra korábban az volt a jellemző, hogy gyakran túllépett a konkrét szövegtartalmon.
Korábban is volt már arra példa, hogy ugyanazt a szöveget különböző alkalmakkor másként értelmezte az Alkotmánybíróság. Lövétey emlékeztetett arra, hogy a 1990-es években az AB kimondta: ha egy törvény kétharmados, attól még nem minden rendelkezése kétharmados, egyes részeket lehetett feles – egyszerű többséget igénylő – törvényekkel módosítani. 2000 körül viszont változott az AB felfogása, attól kezdve úgy tekintették, ha egy törvényt kétharmados, minden rendelkezése az, és csak kétharmados törvénnyel lehet módosítani.
Szintén kimondta korábban az AB azt is, hogy az alkotmányban szereplő alapjogok közül az élethez és az emberi méltósághoz fűződő alapjog mindent megelőz, előnyt élvez. Sólyom László elnöklése alatt az Alkotmánybíróság például kimondta, hogy többek között a büntető törvénykönyvnek és a büntetőeljárásról szóló törvénynek a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket megsemmisítette – pedig szöveg szerint nem volt benne az alaptörvényben a halálbüntetés tilalma. Lövétey szerint ehhez hasonlóan az átmeneti rendelkezésekben szereplő – nemzetközi fórumokon sokat bírált, az AB által decemberben szintén kifogásolt – egyházalapítási jogot is vizsgálhatja majd a testület olyan szempontból, hogy nem sérti-e az alkotmányban rögzített vallásszabadság jogát.
Egy neve elhallgatását kérő alkotmányjogász is úgy vélte, "ha az AB nagyon bátor és felkészült, mindent el tud érni". Mivel precedensbíróság, vagyis a döntései a későbbi alkotmánybírák döntését is befolyásolja, a jelen helyzetben is alkalmazhatja a Sólyom vezette testület gyakorlatát, vagyis értelmezheti az alkotmányt.
| A csodájára jártak |
A Sólyom László által 1989 és 1990 között irányított Alkotmánybíróság szerepfelfogása azon alapult, hogy az 1989-1990-ben a politikai elitek alkuján alapuló alkotmány vázlatos, hiányos, egyes szövegrészletek elavultak, ezért az AB feladata a szöveg "feljavítása". Ezt Sólyom több interjújában nyíltan vállalta.
A Magyar Narancsnak 2003-ban így beszélt erről: "Az alkotmány nagyon vázlatos volt – vagyis iszonyatos felelősség nehezedett ránk. (...) így jutottam oda, hogy a halálbüntetés megengedhetőségénél a jog határairól van szó: mi az, ami fölött az állam és a jog már nem rendelkezhet? A láthatatlan alkotmányt az ilyen elvek rendszere alkotja, s ez emeli szilárdan az alkotmányosságot a politikai érdekű törvényhozás fölé. (...) Ennek vállalása tette azzá az első Alkotmánybíróságot, ami lett. A rendszerváltás szakirodalma aszerint osztályoz, hogy valamely országban a parlament, az államelnök, az alkotmánybíróság, a hadsereg vagy e tényezők valamely kombinációja játszotta-e főszerepet. A dél-afrikai rendszerváltozásban például az alkotmánybíróság és a parlament vitte a prímet. Magyarországot azonban annak példájaként említik, ahol az Alkotmánybíróság volt a rendszerváltás húzóereje." A nemzetközi alkotmányjogi szakirodalom kiemelten kezeli az 1989-1998 közötti időszakot, és úgy értékeli, hogy a magyar AB volt a legaktívabb a térség országaiban.
A Sólyom-féle felfogást korábban Pokol Béla politológus bírálta a leghangosabban, aki tavaly szeptemberben az AB tagja lett. Pokol húsz éven át szorgalmazta az AB hatáskörének csökkentését. Az alkotmányozási folyamat idején pedig közölte: szerinte érvényteleníteni kellett volna az AB elmúlt 21 évben hozott határozatait, mert ezekre mint precedensekre támaszkodva a túl nagy hatalommal bíró testület "le fogja nullázni" az új alaptörvényt. |
Az üzenet egyértelmű
Jelzésértékűnek tartják az alkotmányjogászok, hogy az új alaptörvény elfogadása után pár hónappal máris újra hozzányúl a kormány a szöveghez, ráadásul ezzel korlátozza az AB jogkörét. Erre nem először kerül sor. Másfél évvel ezelőtt – miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos, visszamenőleges hatályú különadót – törvénybe foglalták, hogy az AB a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot sértik. Ez bekerült az új alkotmányba is, amely kimondja: amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az AB nem foglalkozhat ilyen kérdésekkel.
A normakontroll kérését is jelentősen megnehezítették. Az alaptörvény ugyanis azt is kimondja, hogy január 1-jétől az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti. Korábban bárki fordulhatott az AB-hoz és kérhette a törvények utólagos normakontrollját.
Ombudsman: "szinte naponta érkezett az Ab-hoz fordulásra okot adó beadvány"
Az Ab-hoz fordult az alaptörvény átmeneti rendelkezései miatt az ombudsman
