Nagy próbatétel előtt áll az Alkotmánybíróság: a következő hónapokban dönthet a testület két olyan törvényről is, melyet a Fideszben a 2010 óta épített közjogi rendszer alappillérének tartanak. Információink szerint Áder János rövidesen az Ab elé küldi a választási regisztrációt, miközben a testület nekifogott az új alkotmányhoz fűzött átmeneti rendelkezések átvilágításának. A döntésre kihatással lehet, hogy két új tag megválasztásával a Fidesz átszabhatja a testületen belüli erőviszonyokat. A hvg.hu úgy értesült, az egyik nyugdíjba vonuló tag helyére Polt Péter helyettese kerülhet.
„Ezek a döntések az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldöntik Magyarországon” – írta az egy héttel ezelőtt Sólyom László, az Ab 1990 és 1999 közötti elnöke, milyen feladatok várnak a következő hónapokban a testületre. A korábbi köztársasági elnök az Origón közzétett írásában arra figyelmeztetett, két nagy próba előtt áll az Alkotmánybíróság: rövid időn belül döntenie kell arról, hogy a januárban hatályba lépett új alkotmány átmeneti rendelkezései, illetve a választási regisztráció – melyet volt államfő „az általános választójog korlátozásának” nevezett – alkotmányos-e.
Az alapvető jogok biztosa még március 13-án kezdeményezte az Alkotmánybíróságon az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését. Ezt a kétharmados törvénycsomagot az új alaptörvénnyel együtt fogadta el tavaly december 30-án a parlament kormánypárti többsége. A Fidesz és a KDNP viszont az elmúlt 11 hónapban kétszer módosította az átmeneti rendelkezéseket, többek között azt is leszögezték, hogy ezek „átmeneti” rendelkezések az alaptörvény részét képezik, amit az Ab-nak is figyelembe kell vennie.
Legutóbb egy hónappal ezelőtt módosították úgy az egyre bővülő szöveget, hogy a választójog gyakorlásának feltétele az előzetes regisztráció. A feliratkozás részletszabályait tartalmazó választási eljárási törvényt még tárgyalja a parlament, a végszavazás jövő héten várható. Ezt követően – előzetes vagy utólagos kontroll keretében – kerülhet az Alkotmánybíróság elé. A testület már most is megosztott, februárban és márciusban pedig két tagcsere is várható a testületben, így lényeges kérdés, hogy mikor és milyen felállásban zárja le a Sólyom által határkőnek tekintett ügy tárgyalását az Alkotmánybíróság.
Polt Péter helyettese is jelölt lehet
„A bírák másik felének különvéleményei pontosan az alkotmány értelmezésének és az alkotmánybíráskodás feladatának a kezdetekkor lefektetett alapjaival fordultak szembe” – bírálta Sólyom a testület megosztottságát a november 13-i írásában. A volt államfő arra utalt, hogy a bírák a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését elmeszelő Ab-döntéskor a 14 szavazó tagból heten mellette, heten pedig ellene voltak a határozatnak, végül az elnök, Paczolay Péter voksa döntött. A döntéssel szemben különvéleményt megfogalmazók közül hatan 2010-2011-ben kerültek be a testületbe – mindannyiukat a kormánypártok jelölték és választották meg. (A parlament 2011 szeptemberére 11-ről 15-re emelte az Ab létszámát, majd csakis kormánypárti jelöltekkel töltötte fel a testületet.)
A következő hetekben-hónapokban a kormánypárti többség újabb két alkotmánybírót jelölhet. Bihari Mihály február 24-én lesz 70 éves, az alkotmánybíróságról szóló törvény szerint nyugdíjba kell vonulnia. Holló András április 2-án tölti be a nyugdíjkorhatárt, ezzel két volt Ab-elnök távozik jövőre a testületből. Az Alkotmánybíróságról szóló, tavaly elfogadott törvény szerint az Országgyűlés akár 90 nappal a nyugdíjba vonulás előtt megválaszthatja az új tagokat. Mivel az őszi ülésszakot követően leghamarabban februárban ül össze a parlament, nem zárható ki, hogy még az őszi szezonban megválasztják Bihari és Holló utódát.
Kormánypárti forrásból úgy értesültünk, Bihari utódját még idén, Hollóét viszont csak tavasszal nevezik meg. Az Origó csütörtökön arról írt, hogy az egyik jelölt várhatóan Salamon László, a parlament alkotmányügyi bizottságának KDNP-s elnöke lesz, a másik vagy Péterfalvi Attila – az adatvédelmi hatóság vezetője – vagy Székely László – az új Polgári törvénykönyvért felelős kormánybiztos – lehet.
A hvg.hu viszont úgy értesült a Salamon mellett Belovics Ervin, Polt Péter legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese lehet a másik jelölt. Még ha meg is választják előbb az új tagokat, a talárt csak azon napon ölthetik magukra, amelyiken Bihari és Holló nyugdíjba vonul. „Viszont üzenetértéke van az Ab felé annak, hogy kit jelölnek, illetve a testületen belüli erőviszonyokra is hatással lehet” – mondta egy, az Ab és a parlament viszonyára rálátó forrás a hvg.hu-nak.
Ketyeg az óra |
Ha a jövő héten dönt a törvénytervezetről az Országgyűlés, akkor az elnökének, Kövér Lászlónak öt, Ádernek szintén öt napja van aláírni. A köztársasági elnök kérhet az aláírás előtt normakontrollt, ebben az esetben 30 napja van az Ab-nak, hogy döntsön – így a testület még a tagcserék előtt határozhat a regisztrációról. Ha nem kér Áder előzetes vizsgálatot, akkor az ombudsman vagy az országgyűlési képviselők negyede kérhet utólagos vizsgálatot, ám ebben az esetben nem köti határidő az Alkotmánybíróságot – így a regisztrációról már az új felállású testület mondhat véleményt. Ugyanakkor Rogán Antal november elején azt mondta, az lenne a megnyugtató, ha minél hamarabb átvizsgálja a szabályozást az Ab, hiszen az utólagos normakontroll megzavarhatná a regisztrációra és a választásokra való felkészülést, hiszen a jövő augusztusban-szeptemberben kezdődő regisztrációt befolyásolhatná, ha akkor kellene a törvényt módosítani. |
Baj lehet
A Fidesz olyan jelzéseket kapott az Alkotmánybíróság egyes tagjaitól, hogy a regisztrációt alapvetően nem tartják alkotmányellenesnek, viszont a részletszabályokkal már lehetnek problémák – értesült a hvg.hu fideszes forrásokból.
Így – információink szerint – felmerült, hogy a testület esetleg megvizsgálhatja, mennyire nehezített a feliratkozás. Eredetileg a tervezetben az szerepelt, hogy levélben, az internetes ügyfélkapun, és jegyzőnél személyesen lehetne feliratkozni (a kisebb településeken, ahol nincs hivatal, heti két munkanapon lehetne ezt megtenni). Később viszont Péterfalvi Attila tiltakozása nyomán kikerült a szövegből a levélben való regisztráció lehetősége – az adatvédelmi hatóság vezetője szerint előfordulhat, hogy valakik ezzel visszaélnek. A parlamenti vita során felmerült, hogy a jegyzőknek ki kell menniük minden háztartáshoz felvenni a regisztrációt, de ez ellen a jegyzők tiltakoztak, jelezve, képtelenség több millió háztartáshoz kimenni. A csütörtökön megjelent, szavazásra bocsátandó szövegtervezetben benne maradt a jegyzők házhoz menetele, de nem lehet majd náluk regisztrálni.
„A regisztráció intézményével is lehet probléma, hiszen most nem kellően alátámasztott, miért nem jó a hivatalosan vezetett választói névjegyzék” – mondta egy, az alkotmánybírósági döntéshozatalra rálátó forrás. Fideszes politikusok korábban arra hivatkozva szorgalmazták az új rendszer bevezetését, hogy a határon túli szavazókról a magyar állam nem rendelkezik nyilvántartással, és valamilyen regisztráció mindenképpen kell, és nem akarják vegyíteni a két rendszert.
Az Origó augusztusban nyilvánosságra hozta azt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban készült elemzést, mely szerint „nehezen igazolható” alkotmányossági szempontból a választási jog ilyen szűkítése. Szintén augusztusban Sólyom egy aszófői falunapon alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközőnek nevezte a regisztrációt. Rogán Antal – arra hivatkozva, hogy túl sok adatot tart nyilván az állam a polgárairól – egy ATV-s interjúban felvetette a lakossági lakcímnyilvántartás megszüntetését. Ez már indokolttá tenné a regisztráció bevezetését, hiszen egy ilyen döntés esetén a választópolgárok kilétéről valóban semmilyen nyilvántartása nem lenne az államnak, de a fideszes frakcióvezető azóta sem terjesztett be erre vonatkozóan javaslatot. (Úgy tudjuk, a közigazgatási szakemberek figyelmeztették a kormányt, hogy egy ilyen döntés miatt közel 300 törvényt kellene módosítani.)
A Fidesz köszöni, de nem kér
Ha az Ab elé kerül – akár előzetes, akár utólagos normakontroll keretében –, akkor a döntés nagymértékben függ majd attól, hogy mit gondolnak a regisztrációról a tagok, illetve milyenek az erőviszonyok. Az már biztos, hogy a Fidesz nem fog előzetes normakontrollt kérni.
A választási eljárási törvénytervezet eredeti benyújtója, Lázár János szeptemberben még azt ígérte, hogy a sarkalatos jogszabályt még annak kihirdetése előtt elküldik úgynevezett előzetes normakontrollra az Ab-hoz, hogy garantálják: a regisztráció minden elemében alkotmányos. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője viszont november 7-én viszont már úgy nyilatkozott: mivel a frakcióban az a közös álláspont, hogy a tervezet egészében nem alkotmányellenes, ezért „rosszul nézne ki”, ha ezzel a meggyőződéssel szemben mégiscsak kérnének alkotmányossági vizsgálatot.
Mivel a tervezetet nem a kormány nyújtotta be, így a kabinet sem fog kérni kontrollt, így csak az államfő élhet ezzel a jogosítványával. Áder János – aki köztársasági elnökké történt megválasztása előtt a választási törvénycsomag kidolgozásáért felelt a Fideszben – november 20-án Mesterházy Attila MSZP-elnöknek küldött levelében azt írta, ha „a legcsekélyebb kétség is támad” benne bármely törvényt illetően, „egy pillanatig sem habozik”, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon.
Kormánypárti forrásból úgy értesültünk, az államfő üzent a párt vezetőinek: ha ők nem kérnek előzetes vizsgálatot, ő megteszi. Viszont ha a köztársasági elnök mégsem kér előzetes vizsgálatot, akkor az Ab már csak a belső erőviszonyokat várhatóan megváltoztató új tagok megérkezése után dönthet.
Elindult a nagy vita
A kulcskérdés, hogy miként dönt az Ab az átmeneti rendelkezésekről. Bár az ombudsman márciusi indítványa óta módosult a törvény, a testület mindig a hatályos szöveget vizsgálja, így a nemrég bekerült regisztrációs előírásokat is ellenőrizni fogják. A testület már megkezdte az ügy vizsgálatát, napirendjük szerint legutóbb múlt hét hétfőn vitatták meg az ügyet – ami azt jelenti, hogy az előadóbíró már elkészítette a határozattervezetet. Ez persze nem jelenti azt, hogy még idén dönt az Alkotmánybíróság: tavaly több ülésen, hónapokon keresztül vitatta a testület a nyugdíjpénztárakat államosító jogszabályokat, mégsem jutott döntésre.
Szabó Máté idén márciusban azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg: az átmeneti rendelkezések nem váltak az alaptörvény részévé, és nem tekinthetők az alaptörvény módosításának sem, majd ez után semmisítse meg az egész jogszabályt. Az ombudsman ugyanakkor arra kérte az Ab-t, hogy – ha nem találja alkotmányellenesnek az átmeneti rendelkezések egészét - semmisítse meg annak 12 konkrét rendelkezését, „mivel azok nem felelnek meg az alaptörvény átmenetiség kritériumának”.
Ennek megelőzésére az Országgyűlés június 4-én beleírta az alaptörvénybe, hogy az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezi, így az Ab nem vizsgálhatja. Szeptemberben azonban Szabó Máté közölte, hogy az alaptörvény-módosítás ellenére is fenntartja indítványát. Szerinte ugyanis „az alaptörvény egészének kontextusában kell értelmezni” a helyzetet, és nem fogadható el, hogy az átmeneti rendelkezések felülírják magát az alaptörvényt.
A vitát ezek után arról is szólhat, hogy az átmeneti rendelkezések az alkotmány részét képezik-e – mert akkor még az Ab sem nyúlhat hozzájuk –, vagy egy különálló törvény, és akkor megsemmisítheti akár teljes egészében a testület. Ez érinti a regisztrációt is, hiszen a kormánypárti többség ide, és nem az alaptörvénybe illesztette be a választási feliratkozás alapjogi pillérét.
Az Ab elé kerülnek az új választási szabályok
Tarlós: az Ab döntése miatt hajléktalanok lakhatnak az aluljárókban
