A magyar államtól hamarosan sok százmilliárd forint kamathoz jutó lakossági befektetők számára fel van adva a lecke, hogy mihez kezdjenek a pénzükkel a továbbiakban.
Bár az év elején gond nélkül bejegyezték, most már törölteti a cégbíróság azt a két hatalmas tőkeemelést, amely kétes hátterű brazil államkötvényekkel történt két magyar cégnél.
Bár a lakáskassza biztonságos és hosszú távra kiszámítható pénzgyűjtési lehetőség, több állampapírénál előnytelenebb kondíciókat kínál, főleg ha a megtakarító idő előtt akar kiszállni.
Egyre valószínűbb, hogy nemcsak az problémás, hogy a magyar cégbíróságon fennakadás nélkül bejegyezték két cég csillagászati tőkeemelését, amelyek tulajdonosa és vezetője papíron a Mol Nyrt. eszközértékének közel háromszorosa felett rendelkezhet, hanem az is, hogy a vagyon alapját jelentő brazil államkötvények hamisak, és azokat egy hírhedt bűnbanda készítette.
A Privátkopó szerint a régi szocialista kapcsolatokkal rendelkező T. János Györgyöt az 1990-es évek végén gazdasági bűncselekmények elkövetésével is megvádolták. A brazil állampapírokat (amelyekből T. János papíron 13,5 ezer milliárd forintnyit birtokol) nagy mennyiségben hamisítják a helyi bűnszervezetek.
A magyar cégbíróságon fennakadás nélkül bejegyezték két cég csillagászati tőkeemelését, amelyek tulajdonosa és vezetője papíron a Mol Nyrt. eszközértékének közel háromszorosa felett rendelkezhet. Mindeközben a brazil pénzügyminisztérium államkötvényes csalásokra figyelmeztet.
Surányi György volt MNB-elnök állítása, miszerint "egy modern jegybank hatékony működéséhez, hiteles antiinflációs politikájához nincs szüksége tőkére", ellentmond saját, a kormány fiskális és az MNB monetáris politikájának – egyébként maradéktalanul helyes – súlyos kritikájával, írja szerzőnk. Vélemény.
Joe Biden elnök és Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus elnöke hétfőn folytatja megbeszéléseit az amerikai adósságplafonról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor június elseje lehet az államcsőd napja, amely Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint az egész világgazdaságot recesszióba sodorhatja.
A napokban kiderült, hogy 15,90 százalék lesz a jelenleg megvásárolható Bónusz Magyar Állampapír következő negyedévre érvényes kamata. Ez pedig már versenyre kelhet az eddigi sztár, a hosszú futamidejű inflációkövető állampapír elsőéves 16,00 százalékos kamatával. A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, vajon melyiket érdemes választani a jelenlegi helyzetben.
Hasonló lépés már novemberben is történt.
Tizenkét éve nem vett fel olyan drágán hitelt az állam, mint az év elején, amikor több mint négymilliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki egyetlen nap alatt. A pénzt részben a költségvetési hiány finanszírozására, részben lejáró adósságok visszafizetésére költi. Az adófizetők érdekei kevéssé fontosak.
A cél az, hogy az egyiptomiak ne dollárban őrizzék a pénzüket, pedig erre nagyon rászoktak a válság idején, amikor az egyiptomi font radikálisan leértékelődött, az infláció pedig meghaladta a 20 százalékot.