Lakáskassza, állampapír vagy betét? Könnyebben dönthet befektetéséről, ha ismeri a Mikulást

Leginkább a Mikuláshoz hasonlítanak ma a magyarországi lakás-takarékpénztárak (ltp): ha ügyfelük megfelelően ,,viselkedik”, azaz rendesen félreteszi a vállalt összeget, akkor kamatbónusz formájában ajándékot kap, ellenkező esetben virgáccsal büntetik, s a kaland könnyen veszteségessé is válhat. Az ltp-k azon az elven működnek, hogy a kliens minimum négy, jellemzően nyolc, de akár 13 éven át havonta fix, 10–100 ezer forint közötti összeget félretesz lakásvásárlás, -felújítás vagy hiteltörlesztés céljából. Jelenleg a piacon a három legnagyobb bank kínál különböző feltételekkel lakástakarékos konstrukciót: az OTP, az Erste és az MBH (utóbbi tavaly vásárolta meg a Fundamenta-Lakáskasszát, az adásvételi folyamat idén márciusban zárult).

A lakáskasszák évente a befizetés 5–30, sőt olykor 40 százalékának megfelelő kamatbónusszal egészíthetik ki az ügyfél megtakarítását, amelyre amúgy enélkül szinte észrevehetetlen, 0,1 százalékos kamatot fizetnek. A bónusz annál nagyobb, minél hosszabb távon takarékoskodik az ügyfél. Ennek mértéke mellett leginkább az összes kamatot és bónuszt éves alapon figyelembe vevő egységesített betétikamatláb-mutatót (ebkm) érdemes vizsgálni, mert azzal lehet a különböző ajánlatokat összehasonlítani. Az ebkm futamidő, szolgáltató és a havi megtakarítás összege szerint változó.