Ha veszélybe kerül a nemzetgazdaság, az állam beavatkozhat az építőipar nyersanyagkitermelési folyamataiba, akár már 5 százalékos árnövekedésnél is.
A nyáron elfogadott törvénymódosítás szerint kötelező az önkormányzatot, illetve karitatív szervezetet bevonni a szociális szövetkezetekbe. Ezt aligha akarják a szövetkezetekbe tömörült hátrányos helyzetűeket, munkanélkülieket, megváltozott munkaképességű emberek - így viszont elveszíthetik a munkájukat.
Leült tárgyalni Matyi Dezsővel a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, de az Alexandra vezetője állítólag mindenre azt mondta, "nem tudom".
Az Együtt–PM Szövetség reagál tegnapi írásunkra.
Oszkó Péter vajon az Együtt melyik arcát fogja képviselni? Az államszocialista "garantált munkahelyeket", vagy a piackonform lehetőségteremtőt?
A Dunaferrnél kialakult helyzetben szükséges az állami beavatkozás - véli az ágazati egyesülés elnöke. Szerinte a kormány komolyan tenni fog a cég megmentéséért.
A piacok nem tükrözik a fejlett gazdaságok kilátásait. A piacok és a gazdaságok kilátásai közötti eltérés nem egyedülálló jelenség a gazdaságtörténetben, és ezekben az esetekben az okot mindig az állami beavatkozásban kell keresnünk. A kamat nem más, mint a pénz ára. Mint minden ár, így a kamat is jelzés a gazdaság szereplői számára az adott eszköz szűkősségének mértékéről, az erőforrások pillanatnyi és várható kihasználtságáról. Tehát amikor az állam beavatkozik a kamatlábak természetes alakulásába, a gazdaság szereplői félrevezető jelzést kapnak.
Új, klasszikus lakossági banki szolgáltatásokat ellátó bankhálózatok jönnek létre Nagy-Britanniában, miután a brit kormány feldarabolja és részlegesen visszaprivatizálja a pénzügyi válság során többségi állami tulajdonba került pénzintézeteket.
Az Egyesült Államok lakosságának többsége ellenzi az állami beavatkozást a gazdaságba egy új felmérés szerint.