Már vasárnaptól érvényes az alanyi adómentesség magasabb határa
Azok is alkalmazhatják, akik tavaly még átlépték az eddig 12 milliós határt.
Azok is alkalmazhatják, akik tavaly még átlépték az eddig 12 milliós határt.
Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12-ről 18 millió forintra. Mire számítsanak az érintettek?
Igaz, sok minden más drágul január elsejével.
Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁfa rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.
A lengyel boltokban olcsóbb az étel, mint Magyarországon, pedig ott magasabbak is a fizetések – mutatta be Magyar Péter. Utánajártunk: valóban vannak olyan árak a lengyeleknél, amelyek alacsonyabbak a miénknél, még ha ez nem is igaz mindenre. Tényleg az áfacsökkentés lenne a csodaszer az árak csökkentésére? És tényleg igaz, hogy máshol nem vagy alig kell fizetni az élelmiszerekre áfát? Megnéztük, mi a helyzet az EU országaiban.
Nem csak a magyar kormány él előszeretettel az adókedvezmények eszközével. Sőt, a jövedelamadó-elengedés szintje Magyarországon az egyik legkisebb. Általános forgalmi adóból viszont a magyar állam relatíve sokat enged el a kedvezményes kulcsokkal (az Európa-bajnok 27 százalékos általános kulcshoz viszonyítva). Az Európai Bizottság adókedvezmények alkalmazása helyett támogatások és adó-visszatérítések alkalmazását javasolja a tagállamoknak.
Tavaly közel 24 ezer milliárd forintot adóztunk.
Az adóhatóság jobb belátásra bírta a céget.
Az eredeti idei éves hiánycél 105,6 százaléka jött össze a költségvetésben fél év alatt, a megemelt deficitcélhoz képest 66,7 százalékon állt az egyenleg. A Pénzügyminisztérium szerint javulnak a költségvetési folyamatok. Ebből annyi látszik, hogy valamelyest kezdenek magukra találni a fogyasztásiadó-bevételek. A hevített termékek magasabb forgalma miatt nőtt a dohányáfa-bevétel, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése pedig plusz 89 milliárd forintot hozott fél év alatt.
Minden elemzői várakozásra rácáfolt a kiskereskedelmi forgalom márciusi alakulása, két gyenge hónap után a legfeljebb félszázalékosra jósolt bővülés helyett kétszázalékos ugrást mutattak a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A reálbérek persze valóban emelkedtek, és az állampapírkamatok februári kifizetéseinek egy része is a boltok kasszájában landolhatott, de szakértők nem zárják ki, hogy a statisztikában csúszott el valami.
A NAV-nak az is gyanús volt, hogy a bolt állítólagos felújításáról szóló számlák kiállítása idején a butik pénztárgépéből folyamatosan érkeztek forgalmi adatok.
A magas infláció ellenére e pillanatban több mint ezermilliárd forinttal kevesebb áfabevétel folyt be a büdzsébe.