Ausztriában a néppárt és a szociáldemokraták ismét nekifutnak a kormányalakításnak
A szélsőjobb Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb szavazatot, de az ÖVP-vel zsákutcába torkolltak a kormányalakítási tárgyalások.
A szélsőjobb Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb szavazatot, de az ÖVP-vel zsákutcába torkolltak a kormányalakítási tárgyalások.
A szélsőjobb előretörésével végződött hétvégi német tartományi választások komoly figyelmeztetést jelentenek a berlini szövetségi kormánynak, és látleletet adnak a keletnémetek elégedetlenségéről egy évvel a jövő évi országos parlamenti választás előtt.
Az ideiglenes spanyol vagyonadózási modell átvétele több mint 270 milliárd euróval gyarapíthatná a tagállamok büdzséjét, erre jutott egy kutatócsoport, amelyet a Zöldek EP-képviselőcsoportja kért fel a munkára. A javaslat elméleti, hiszen az adózás tagállami hatáskör, vagyis magyarországi megvalósítása a magyar kormányon múlik. Kiszámolták: ezzel meg lehetne oldani a magyar tanárok fizetésemelését is. Mindössze a gazdagoknak kellene többet adózniuk – nem is olyan sokkal.
Koalíciós feszültséget okozott Németországban a fűtési rendszerek korszerűsítéséről rendelkező, egyelőre csak tervezett törvény.
Meghosszabbítják három német atomerőmű futamidejét, Scholz mindkét koalíciós partnerének egy kicsit ellentmondott.
Újra politikai botránytól hangos Ausztria. Kiderült, hogy a kormányzó kereszténydemokrata néppárt a mostani és a korábbi koalíciós partnerével is titkos egyezségeket kötött.
Jennifer Morgan már az állampolgársági kérvényét is beadta.
A zöldek szakminisztere környezetvédelmi szempontok miatt újragondolja a Bécs körüli külső körgyűrű bezárását, az osztrák főváros szociáldemokrata polgármestere fél, hogy le kell mondania választási ígéreteinek teljesítéséről.
Becsvágyó célokat tűzött maga elé Németországban a szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció, amelynek startját jelentősen megnehezíti a várakozásoknál lényegesen rosszabb járványhelyzet. A merkeli évek után nagy változások jöhetnek Európában is.
Meglepően gyorsan sikerült megalakítani a 16 évig tartó Merkel-korszakot váltó új német koalíciós kormányt. A sebesség már csak azért is látványos, mert ezúttal nem két, hanem három pártból, a zöldekből, a szocdemekből és a szabaddemokratákból áll össze a kabinet, amelynek élére a szociáldemokrata Olaf Scholz kerül. A leendő kancellár szerdán sajtótájékoztatón számolt be a megállapodás részleteiről.