A zene, amin önkéntelenül nevetni kell – vagy rossz az előadás
A Budapesti Fesztiválzenekar háromszor adja elő Haydn és Mozart 1788–1791 között komponált három remekművét.
A Budapesti Fesztiválzenekar háromszor adja elő Haydn és Mozart 1788–1791 között komponált három remekművét.
A hazai egyetemek közül egyedüliként került be a világ egyik legismertebb egyetemi rangsorán az első száz helyezett közé a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is sokat javított a helyezésén.
A lényeg azonban nem változott: Kotán Attila, a Zeneakadémia korábbi kancellárja március 31-i hatállyal távozott posztjáról.
A márciusban indult kezdeményezéshez már több mint háromezer egyetemi dolgozó csatlakozott.
Kotán Attilát kiemelt miniszteri feladat ellátásával bízta meg Csák János.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia tanárai csatlakoztak eddig a követelésekhez, ugyanakkor nem sokkal jobb a bérhelyzet a modellváltáson átesett alapítványi egyetemeken sem.
A miniszter sommás véleményt mondott az intézményről. Szerinte a kancellár kitűnő szakember, az elégedetlen hallgatóknak a szenátust kellene számonkérniük.
Feszült hangulatú szenátusi ülést tartottak kedden a Zeneakadémián. A HÖK-elnök az Index birtokába került beszédében azt mondta: ha a kérdéseikre nem születik megfelelő és időszerű választ, „arra számíthatnak, hogy a hallgatói közösség az elmúlt 149 évben nem tapasztalt módon fejezi ki az elégedetlenségét”.
Fekete Gyula szerint kiállnak a dolgozók mellett, akik az anyagi megbecsültség hiánya ellenére mindent megtesznek az oktatás zavartalanságáért.
Halász Péter amellett, hogy a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein első karmestere, az idei évadtól első vendégkarmester a budapesti Operaházban, és a Zeneakadémián is elkezdett tanítani. Itthoni munkái mellett arról is beszélgettünk vele, hogy milyen hatása volt a #metoo-mozgalomnak a komolyzenei világra, és miért gondolja, hogy van jövője az opera műfajának.
1924. január 14-én halt meg az akkori világ legnagyobb félkezes zongoraművésze. A jobb karját elvesztett Zichy Géza gróf a virtuóz bal kezével meghódította Európát. Nem kisebb géniuszt mondhatott barátjának és tanárának, mint Liszt Ferencet, aki nagyra értékelte, és együtt játszotta vele a Rákóczi-indulót, ünneplő, lelkes közönség előtt. A gróf komponált, költött, drámát írt, a magyar zenei élet tótumfaktuma lett, de ezekben a szerepeiben már korántsem egyértelmű a teljesítménye.
A korszak legjobbjaiból válogat a két koncert, ahol fellép többek közt a Budapesti Fesztiválzenekar és Rachel Podger, „a barokk hegedű felülmúlhatatlan brit dicsősége”.