Aligha van napirenden a csongrádi vízlépcső megépítése, de a helyieket izgatja, mivel a témát a tavalyi aszály idején kormánytagok is felvetették. A csongrádiak a strandjukat féltik, a térségben gazdálkodók vizet szeretnének. Bárhogy is lesz, a Körös-torok sorsa már megpecsételődött.
A vízlépcsőrendszerrel összefüggő magyar-szlovák perben a hágai Nemzetközi Bíróság annak idején dodonai ítéletet hozott, s a torzóként maradt ügyet azóta sem rendezte a két ország – bár, úgy tűnik, az akarat sem volt, és most sincs meg különösebben egyik oldalon sem erre.
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
Legalább három vízlépcsőre lenne szükség a Duna magyarországi szakaszán ahhoz, hogy a folyó az év jelentős részében korlátozás nélkül hajózható legyen – írta a Magyar Nemzet a Magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetségére hivatkozva.
Nemcsak a felszíni közlekedést bénította meg Budapesten a délutáni felhőszakadást. Azoknak sem volt könnyű dolguk, akik valamelyik aluljáróban rekedtek. A Deák téri aluljáróban például szó szerint vízlépcsővé váltak a lejáratok, amikor fentről ömlött befelé az eső.
A paksi erőmű tervezett bővítése miatt nem számol a Duna torlasztásával az MVM Magyar Villamos Művek Paks II. Atomerőműfejlesztő Zrt. - derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszternek Szél Bernadett LMP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.
Bár a kormányzati kommunikáció bombaüzletként tálalja az orosz hitelből épülő új atomerőművet, nem számolnak azokkal a kapcsolódó beruházásokkal, amelyek a biztonságos és gazdaságos üzemeltetéshez szükségesek. Az új atomerőműhöz például biztos szükség lesz a villamosenergia-rendszer átfogó fejlesztésére, és megépülhet egy régóta tervezett szivattyús energiatározó is. A Duna felmelegítése ellen 200 méter magas hűtőtornyokat építhetnek, sőt még egy régi tabu is ledőlhet, és belevághat a kormány a folyó duzzasztásába is.
A bősi vízierőmű felvezető csatornájának javítása miatt felfüggesztették a hajóforgalmat a Duna szlovákiai szakaszán. A közlekedés várhatóan már a hétvégén újraindulhat.
Megújítja a tárgyalásokat a magyar kormány a dunai vízlépcső jelenleg életben lévő szerződésének felülvizsgálatára és egy új szerződés megalkotására - mondta a vízlépcsőért felelős miniszteri biztos hétfőn.
Az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó.