A bős-nagymarosi vízlépcső ügye a mai hatalomnak is üzen
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
A Dunára már évtizedek óta tervezett vízerőmű 1977-ben ért fordulópontjához, amikor a magyar és a csehszlovák kormány megállapodott az erőmű felépítésében. A folyó védelmében mozgolódni kezdtek a beruházást veszélyesnek tartó tudósok, ám tiltakozásuk csak szűk fórumokhoz jutott el, a nyilvánossághoz nem. Hangjukat először Vargha János biológus erősítette fel, amikor 1981 novemberében a Valóság című folyóiratban a beruházás káros hatásairól jelentetett meg tanulmányt.
Megmozdult a Magyar Tudományos Akadémia is, különböző jelentéseket készített, ám mindet titkosították. Vargha 1983 decemberében a HVG-ben (cikkét lásd alább)ismertette az erőművel szembeni ellenérveit.
Vargha János: Minden-áron? 1. oldal by HVG.hu on Scribd
Vargha János: Minden-áron? 2. oldal by HVG.hu on Scribd
Vargha ezután 1984 januárjában a Rakpart Klubban tartott előadást a témáról. Ez eredetileg vita lett volna az Országos Vízügyi Hivatala egyik vezetőjével, ám ő lemondta a részvételét, arra hivatkozva, hogy „a vízlépcsőrendszer nem szerepel a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala első félévi tájékoztató programjában”. A résztvevők úgy döntöttek, Bizottság a Dunáért elnevezéssel mozgalmat alapítanak, majd később létrehozták a Duna Tájvédelmi Egyesületet.
Bejegyeztetni az akkori törvények alapján nem tudták, vitákat azonban szerveztek, ám hamarosan ezeket is betiltotta az államhatalom. Válaszul 1984 augusztusában megalakult a Duna Kör, amely – megkerülve a hivatalos nyilvánosságot – A Duna Kör Hírei címmel szamizdatot adott ki. A kör komoly aktivitást fejtett ki, tiltakozó beadványokat indított útjára, s nemzetközi fórumokon is felhívta a figyelmet az ügyre. Ennek nyomán 1985 decemberében átvehették az úgynevezett környezetvédelmi alternatív Nobel-díjat, a Right Livelihood Awardot, a hír azonban a nyilvános médiában nem jelenhetett meg.
Vargha János a Right Livehood Award internetes oldalán:
János Vargha / Duna Kör - Right Livelihood
Awarded 1985 For working under unusually difficult circumstances to preserve the river Danube, a vital part of Hungary's environment. The 3-billion-dollar Gabcikovo-Nagymaros complex was to be built jointly by Hungary and Czechoslovakia, providing for one massive dam in each country.