Megszabadult a XIII. kerület a városképet torzító elektromos oszlopoktól
Elbontotta nagyfeszültségű oszlopait az E.ON és földkábelekre cserélte a légvezetékeket a XIII. kerületben.
Elbontotta nagyfeszültségű oszlopait az E.ON és földkábelekre cserélte a légvezetékeket a XIII. kerületben.
Egy 40 éves problémát sikerült megoldani.
Európában példátlan mértékű Magyarország vízfejűsége, sokkoló adatok mutatják, mennyire Budapestre áramlik a tudás, a pénz, és minden, ami vonzóvá tesz egy várost. Ráadásul az erőltetett fejlesztésnek kockázatai is vannak: mondjuk az Alföld kiürülése, vagy az, hogy olyan szocialista típusú iparváros jön létre, ahonnan azonnal lelép mindenki, ha a gazdaságban fordul a széljárás.
A tél elejének forró témáját adta Budapestnek a Rákosrendezővel kapcsolatos, felhőkarcolókkal díszített kormányzati álmok napvilágra kerülése. Az évtizedek óta elhanyagolt terület rendbetételére mindenki szerint szükség van, de a fejlesztés mikéntje sok kérdést vet fel. Utóbbiakat Szczuka Levente településmérnökkel, a területet pedig kamerával jártuk körül. Videó a rákosrendezői helyzetről, álmokról és megoldásokról.
Kazincbarcika másfél évtizede próbálkozik imázsváltással. Ennek látványos eleme, hogy a rengeteg park, játszótér, szobor mellett mintegy félszáz hatalmas, tűzfalra festett kép színesíti a városképet. Sőt, az egyik nem is festmény, azon igazi biciklik „tartanak az ég felé”.
Egyik oldalon van a szakmai konszenzus, a másikon pedig az állam – az elmúlt 13 évben megszokott forgatókönyv ezúttal Rákosrendezőn kerül a színpadra. De hogyan kellene kinéznie egyébként egy ilyen fejlesztésnek és mit kell tudni Budapest azon részéről, ahol "millenniumi" építkezés kezdődhet? Erről beszélgettünk közéleti podcastunkban.
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".
Villamosmegálló a Mechwart liget és a Margit híd között? Vitézy Dávid szerint harminc éven belül ez elképzelhetetlen. De a kerületet vezetők szerint nem ez az egyetlen módszer arra, hogy jobb hely legyen a budai autópálya. Egy évvel az önkormányzati választások előtt nagy tervekről kezdett beszélni a II. kerület egy csütörtöki beszélgetésen, ahová a BKK volt vezetője is hivatalos volt.
Itt volt az első közlekedési lámpa, az első aluljáró, az első éjjel-nappali csemegebolt, mára gyakorlatilag Budapest első olyan kereskedelmi útvonala, ahol megszűnhet a hagyományos kiskereskedelem. Az évtizedek óta pusztuló úton azonban még mindig akadnak olyan boltosok, akik a csökkenő forgalom ellenére is kitartanak. Miért maradtak, milyen jövőt tartogat számukra a környék, és ami a legfontosabb: mit lehet kezdeni egy hatsávos „autópályával" a város közepén, hogy visszatérjen rá az élet?
Kétszázmilliárd forintos fejlesztési csomagot álmodott meg Budapest vezetése a 3-as metró vonalának felszínére: új villamost, a felüljárók elbontását, bicikliutakat ígértek. A projekttel egy gond van: EU-s pénzből valósítanák meg, ráadásul abból a forrásból, amit az Unió jogállamisági problémák miatt nem hajlandó egyelőre átutalni Magyarországnak.
Utópisztikus, csodálatos Magyarország képe rajzolódik ki, ha egymás mellé tesszük, micsoda ígéretekkel álltak elő a politikusok 2030-ra. Megígérték például, hogy addigra Európa legjobb helyévé válunk, nagyrészt összejön az energiafüggetlenség, Veszprém bekerül a kontinens húsz legjobb városa közé, a válogatottunk pedig ragyogóan jó lesz. Összegyűjtöttük a leglátványosabb ígéreteket, és megnéztük, milyen lenne az ország 2030-ban, ha valahogy ezek valóra válnának.
Egyelőre még csak a tervezés zajlik.