Gondolkodjunk kicsit kevésbé logikusan!
Ha csak racionálisan közelítjük meg a problémákat, az olyan, mintha egyetlen ütővel indulnánk golfozni - mutat rá Rory Sutherland, az Ogilvy legendás reklámszakembere Alkímia című könyvében. Részlet.
Ha csak racionálisan közelítjük meg a problémákat, az olyan, mintha egyetlen ütővel indulnánk golfozni - mutat rá Rory Sutherland, az Ogilvy legendás reklámszakembere Alkímia című könyvében. Részlet.
Míg a fizikában egy jó ötlet ellenkezője általában rossz ötlet, a pszichológiában egy jó ötlet ellenkezője is lehet nagyon jó ötlet: mindkettő működhet - mutat rá Rory Sutherland, az Ogilvy legendás reklámszakembere. Részlet az Alkímia című könyvből.
Hogyan kerülhetjük el üzleti döntéseink meghozatala során a legjellemzőbb csapdákat? Olivier Sibony vezetői tanácsadó könyvében többek között erre keresi a választ. Részlet.
Folyton azt sulykolják belénk, hogy spóroljunk a nyugdíjaséveinkre. Bár egyesek valóban nem tesznek félre elég pénzt öregkorukra, bizonyos közgazdászok arra figyelmeztetnek: a pénzügyi szektor nyomásának hatására túlzásba visszük a spórolást.
Karácsony felé közeledve különösen aktuális a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy valóban jutányos áron vásárolunk, vagy épp ravasz marketinggel húznak csőbe? A viselkedési közgazdaságtan betekintést nyújt a fogyasztói pszichológiába és a cégek módszereibe. Ennek tudatában jobban megérthetjük vásárlási szokásainkat, és megtanulhatjuk, miként kössünk előnyösebb üzletet.
Világszerte nő a túlsúlyos emberek aránya, és a divatos diéták sokszor semmit sem érnek. Egyes közgazdászok állítják: a probléma megfelelő ösztönzőkkel megoldható. Részlet a Mit tenne Keynes? című könyvből.
Amikor azt mondják, hogy becsap a saját agyunk, a legkönnyebben valamilyen látványos optikai csalódásra gondolnak. Pedig ez nem csak játék, a gazdasági döntéseink gyakran nem azért rosszak, mert buták vagyunk, hanem azért, mert csak rosszul lehet érzékelni valamit. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk újabb részében téves érzékelésről folytatott kutatásokat mutatunk be.
Bármelyik közgazdász megerősítheti, hogy igenis reagálunk az ösztönzőkre. A magatartáskutató pszichológusok azonban arra is rámutatnak, hogy az egyéni reakciót legalább annyira befolyásolja az ösztönzőhöz kapcsolódó kontextus, mint maga a felkínált ösztönző.
Adni az egyik legemberibb dolog, és a hasznunkra is lehet, ha valakit magunk mellé szeretnénk állítani.
Az embernek szüksége van arra, hogy erőfeszítéseit elismerjék, elmélyedhessen a munkájában, ötleteit felhasználják és pozitív munkahelyi légkör vegye körül. A viselkedési közgazdaságtan kísérletei arra mutatnak rá, hogy ezekben az esetekben nő a motiváció, az öröm és a teljesítmény – és végső soron az elköteleződés is.
A pénz nem az a nagyszerű ösztönző erő, amelynek a többségünk feltételezi, sőt néha még eltántorítóan is hathat. A hatékony ösztönzés titka a kapcsolódás és a jelentőség érzetének megteremtése – mutat rá Dan Ariely pszichológia- és viselkedési közgazdaságtan professzor.
Hogyan növelhetnénk az önuralmunkat? Miként kötődjünk jobban a jövőhöz, és álljunk ellen a jelen csábításainak? A viselkedési közgazdaságtannak erre is van néhány tippje.