Adóztassuk meg a leggazdagabbakat! – javasolja egy európai polgári kezdeményezés. Az így befolyó évi 250 milliárd euróból a zöld gazdasági átállást finanszíroznák.
Az ideiglenes spanyol vagyonadózási modell átvétele több mint 270 milliárd euróval gyarapíthatná a tagállamok büdzséjét, erre jutott egy kutatócsoport, amelyet a Zöldek EP-képviselőcsoportja kért fel a munkára. A javaslat elméleti, hiszen az adózás tagállami hatáskör, vagyis magyarországi megvalósítása a magyar kormányon múlik. Kiszámolták: ezzel meg lehetne oldani a magyar tanárok fizetésemelését is. Mindössze a gazdagoknak kellene többet adózniuk – nem is olyan sokkal.
Magasabb jövedelemadóra számíthatnának az egymillió forint felett keresők, de több jogot kapnának a munkavállalók. A kkv-k adóját békén hagynák, de jönnének a zöld adók és illetékek a szennyezőknek, valamint a nettó 200 ezres minimálbér.
A pénz szül pénzt – tartja a mondás, és egy új kutatás szerint valóban igaz, hogy valójában az válik még gazdagabbá, aki már eredetleg is igen tehetős volt.
Nincs esély 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre, mondta Csaba László akadémikus, Mellár Tamás egyetemi tanár pedig a gazdaság gyenge növekedési képességét elemezte, népes hallgatóság előtt. A padsorokban feltűnt Sólyom László korábbi köztársasági elnök és Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere.
Franciaországban szép neve van a nagy vagyonokra kivetett adónak: szolidaritási adó a hivatalos elnevezés. De a Les Echos című gazdasági napilap elemzése szerint valami nagyon nem stimmel: se nem szolidáris, se nem racionális.
Az IMF tanulmánya felveti a lehetőségét egy egyszeri, 10 százalékos vagyonadó kivetésének, a Harvard professzora ugyanakkor úgy látja, hogy ez az adónem több szempontból is csalóka.
"Luxusáfát" vezetne be a kormány – jelentette be Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában. Az erről szóló módosításokat már a jövő évi adótörvényekbe be akarják építeni.
Bár a kormány elszántan küzd bármilyen ingatlanadó, illetve vagyonadó ellen, a Fidesz által uralt önkormányzatok mégis így tágítják gazdasági mozgásterüket – számolt be a tendenciákról többek között a Nemzetgazdasági Minisztérium adataira hivatkozva a Népszabadság.