Sötétszélcsend: Németország úgy égeti a szenet, mintha nem lenne holnap
Mélyponton van a megújuló energia termelése, a legszennyezőbb forrásból pótolják a hiányt.
Mélyponton van a megújuló energia termelése, a legszennyezőbb forrásból pótolják a hiányt.
2012-ben még az ország energiatermelésének 39 százalékát adták a szénerőművek az Egyesült Királyságban, ahol még 1882-ben nyílt meg a világ első ilyen létesítménye. Mostantól ez már a múlt.
Kínában olyan ütemben bővül a szél- és napenergia termelése, ahogy a világon sehol máshol. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország kizöldülne.
Kínában egyre kevesebb vízerőművet lehet építeni, ezért az ezzel foglalkozó állami vállalat inkább szél- és napenergiában gondolkodik. Meg a szénben.
A kínaiak járnak az élen a szénerőmű-kapacitás növelésében, de az USA és Európa sem tartja be a vállalásait.
A szakembereket is meglepő ütemben bővülnek a globális megújulóenergia-kapacitások. Bár a részarányuk még csak 13 százalékos, a fosszilis korszak – ha lassan is, de – a végéhez közeledik. Tudósok szerint 2050-re elérhető, hogy az energiatermelés 100 százalékban zöld legyen.
Az Egyesült Államokban egyre kevésbé látnak perspektívát a szénerőművek üzemeltetésében, ezzel párhuzamosan előretör a zöld energia. 2022-ben már több áramot termeltek megújuló energiaforrásból, mint szénből. A trend az előrejelzések szerint 2023-ban is folytatódni fog.
A napenergia alapú áramtermelésben Kalifornia vezet, míg szélenergiában Texas.
Kína azt állítja, Senhszi tartományban a hálózatra kapcsolta a világ első, „természetes közvetlen hűtési” rendszerrel felszerelt szénerőművét. Az állami tulajdonú China Global Television Network beszámolója szerint mindez áttörést jelenthet a kínai erőművek hűtési technológiájában.
Ezt erősítette meg a Deutsche Welle tudósítója a rotterdami kikötőből, ahova eddig az orosz szénszállítmányok érkeztek. Németországban az orosz földgáz helyett részben szenet akarnak felhasználni, csakhogy ez most sokkal drágább.
A környezetvédelem várhat, ha az ellátásbiztonságról van szó.
A világ energiatermelésének tizede már szél- és napenergiából származott tavaly. Rekordütemben terjed a két megújuló – Magyarország is az élbolyba került –, de közben globálisan rekordot döntött a szénalapú energiatermelés bővülése, és ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása is.