Vannak olyan alapvetések, amelyekkel mindenki tisztában van. Ilyen például a véletlen és a pénzfeldobás kapcsolata. Ha feldobunk egy érmét, 50 százalék az esélye, hogy az egyik oldalára esik. Vagy mégsem?
Szombaton írják a magyar diákok a középiskolai felvételit, Japánban pedig ez az időszak azzal is együtt jár, hogy valósággal kilő az egyik csokoládémárka forgalma. A szigetország híres arról, hogy a Nyugatról érkező hatásokat úgy alakítja, hogy azokra később alig lehet ráismerni. Így tettek a Kit Kattel is, ami mára a diákoknak nem csupán egyszerű csokoládé, sokkal több annál.
Hogy lehet nyolc ember gazdagabb a Föld felénél, ha annyival biztosan nem okosabbak és nem is dolgoznak többet? Mit ér az, ha valaki tehetséges, de nincs szerencséje? Sokan gondolkoztak ezen, de most először készült egy teljes modell, amely ezt precízen számszerűsíti, és közgazdasági IgNobel-díjat is ért. A vicces vagy szokatlan, ám teljesen komoly témákban végzett kutatások mostani díjazottja egy ideig nagyon aranyos, de aztán elérünk ahhoz a részhez, amelyről a mai Magyarország juthat eszünkbe, és onnan egyáltalán nincs kedvünk nevetni.
A pókerben a tervezés és a véletlen, a szerencse és a tudás, a fókusz és a kontroll között vékony határ húzódik. Maria Konnikova pszichológus A legnagyobb blöff című könyvében megtanítja az olvasót arra, hogy rossz kártyákat bármikor oszthatnak nekünk, de ha arra összpontosítunk, hogyan játsszunk velük, az átsegít bennünket a nehéz időszakon. Részlet.
A siker és a boldogság közötti kapcsolatot kutató Shawn Achor egy példatörténeten keresztül mutatja be, miért nem mindegy, hogyan keretezzük a velünk történt dolgokat.
Tényleg csak kiszámíthatatlan események sorozatán múlik, hogy valaki sikeres vagy sikertelen lesz-e az üzleti életben? Vagy tehetünk is valamit azért, hogy a szerencsések között emlegessenek?