A Missouri Egyetem kutatói szerint ha két földmozgás egy bizonyos távolságon belül van egymástól, akkor tekinthető egyik a másik utórengésének. Ezzel a módszerrel érdekes eredményt hozott az észak-amerikai földrengések vizsgálata.
Komoly földtani kockázattal is járhat az, hogy Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és helyben termeli ki a nyersanyagokat. Okozhat-e hosszú távon ez a törekvés erős földrengéseket, és egyáltalán, mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának? Szakemberek segítségével vettük végig, hogy pontosan mi áll a hazai földrengésekről szóló hírek hátterében, hogyan értelmezzük a magnitúdó és a rengésfészek mélységére vonatkozó értékeket és arra is kerestük a választ, hogy miért érezzük azt, hogy hirtelen megsokszorozódott a földmozgások száma.
A Richter-skála szerinti 4-es erősségű földrengést éreztek szombat délelőtt a Dél-Alföldön.
Az evezőshalak felbukkanása rossz ómen, mivel a helyiek szerint ezek a halak – melyek az óceán felszíne alatti 200 és 975 méter közötti mélységben élnek – a földrengést jelzik.
A török–szír földrengések után sem kell jobban aggódni, mint eddig: a kockázat változatlan. A földmozgások pontos előrejelzésére ígéretes kísérletek vannak, megoldás nincs.
Az elmúlt hetek földrengései után sem kell jobban aggódni, mint eddig, a szakértők szerint a kockázat változatlan. Ami nem azt jelenti, hogy nem létezik. Biztos megoldás egyelőre nincs a földrengések pontos előrejelzésére, de ígéretes kísérletek azért akadnak. A gyorsriasztások rövidke előnyhöz tudják juttatni az embert a földrengéssel szemben, de olykor a kevés nyert időn is életek múlhatnak.
Az eddigi tapasztalatok tükrében legalábbis. Erre magyar szeizmológusok hívták fel a figyelmet, akik Facebook-posztban világították meg a hétfői földrengések hátterét. Két kőzetlemez zökkent egymás mellett két nagyot, az utórengéseket a Fekete-tengertől a Holt-tengerig érezték.
A Pekingi Egyetem kutatói a földrengések szeizmikus hullámait elemezve arra jutottak, hogy a Föld belső magja már nem abba az irányba forog, mint az elmúlt néhány évtizedben.
Magyarország földrengés-veszélyeztetettség szempontjából legérzékenyebb területeit mutatja be az a térkép, amelyet a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet a Geomega Kft.-vel közösen készített nagy mennyiségű geofizikai mérési adat, valamint műholdas földmegfigyelések felhasználásával.
A szerencsétlenség egy emberéletet követelt a balkáni országban.
Mivel a megszokottnál jóval csendesebb most a világ, a szeizmológusok olyan rezgéseket is érzékelnek, amiket máskor nem.