Az évszakoknak, így most például a télnek, sajátos illatuk van, ami mögött tudományos magyarázat rejlik. Elsősorban a szaglásunk változik a hőmérsékletnek megfelelően, így az időszakoktól függően másképp érzékeljük a szagokat, ami összességében speciális illatélményt rendel a változó évszakokhoz.
Az eddigi lassú és körülményes laboratóriumi vizsgálatok helyett a jövőben az gyártók egy „e-orral” akár kevesebb mint egy óra alatt eredményeket kaphatnak egy az adott élelmiszer állapotáról.
Számos területen bizonyulhat hasznosnak a mesterséges intelligencia új képessége, mely már közel olyan jól tudja leírni, milyen illata lehet egy vegyületnek, mint az azokat érző ember.
A jövőben még hatékonyabb védekezési módszereket tehet lehetővé egy új tanulmány megállapítása, miszerint a szúnyogokat egyes szappanok illatai is zavarhatják.
A kutatók nem zárják ki, hogy idővel olyan tárlatok is nyílhatnak majd, ahol a látogatók beleszagolhatnak egy-egy kegytárgyba.
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.
Malajziai kutatók olyan fejlesztéssel kísérleteznek, amely illatokat és szagokat képes "továbbítani" a chatpartnerek között. A szakemberek szerint az eszközzel teljesen új irányt vehet az internetes kommunikáció.
Bár évtizedekig úgy hittük, az emberi orr csak tízezer szagot tud megkülönböztetni, amerikai kutatók most azt állítják: valójában legalább ezermilliárdot. Ez sokkal több, mint amennyi eltérő színt és hangot érzékelünk.
A nikotinszag örök. Berágja magát a vakolatba, a padló rései közé, megsárgul tőle a villanykapcsoló, a ventilátor pedig még a hűlt helyét is simán az arcunkba pörgeti. Közel öt hónappal a dohányzási tilalom startja után speciális kocsmatúrára indultunk, és megszagoltuk, mi maradt a dohányfüst után. A cefreszag, az emberszag és a csatornaszag is komoly szerephez jutott, kitörve a füst árnyékából.
A szagérzékelés rendkívüli mértékben gazdagítja az életünket. Olyannyira, hogy ízérzékelésünk 90 százaléka valójában a szaglásból ered. A szaglás esetleges veszélyekre is felhívja a figyelmünket, megérezzük a füst- vagy gázszagot, és kiszagoljuk a romlott ételt. Egyes betegségek azonban szaglásvesztéssel járhatnak, lássuk, melyek ezek.
Vannak, akiket imádnak a szúnyogok, míg másokat alig csípnek. Vajon miért választanak az idegesítő rovarok éppen bennünket és nem a kerti bulin melletünk ülőt?
Az orrnyálkahártya receptorairól a szagot bonyolult idegi folyamat útján kerülnek az agy szaglóközpontjába, amelynek elemző munkája után dönthetjük el, hogy például egy étel ehető-e vagy sem. Egy amerikai kutatócsoport négy éve tartó vizsgálata szerint még ma is sokkal jobban működik ez az érzékszervünk, mint gondolnánk.