A második világháború alatt a koncentrációs táborok foglyai a Briefaktion propagandaprogramban leveleket küldhettek haza. Auschwitzból írok nektek című könyvében Karen Taieb történész ezeknek a leveleknek a történetét eleveníti fel. Részlet.
A kiállítás augusztus 23-án nyit, aznap az érdeklődők neves osztrák és magyar szakemberek részvételével pódiumbeszélgetésen is hallhatnak a bécsi vészkorszak hátteréről.
A „végső megoldás” lebonyolításának részleteit tárgyalták meg Berlin Wannsee városrésze tóparti villájában 80 éve az SS és a náci kormány képviselői. Az évfordulóra filmet készített a ZDF német közszolgálati televízió.
Bár a járművek kibocsátásának csökkentésén már jó ideje dolgoznak a szakértők, ám ez nem elég.
A kibeszélés megszabadít a traumától, de nem a társadalom kollektív emlékezetének hiányából fakadó traumától. A társadalom többségi közössége pedig nem beszélte ki betegsége okát. És ezért nem kaphat feloldást. Sem gyógyulást.
Negyven magyarországi és határon túli állami, illetve egyházi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi. A 109 ezer órányi videóanyagot Steven Spielberg kutatóintézete gyűjtötte össze.
Kilencvenkét éves korában elhunyt Claude Lanzmann francia író, újságíró, filozófus, a holokauszt történésze és dokumentumfilmese, a Soá (Shoah) című világhírű, kilenc és fél órás dokumentumfilm készítője – közölte csütörtökön a Le Monde.
A kelet-csehországi Brnenecben álló gyár húsz évig üresen állt, nemrég sikerült megszereznie az aktív náciból zsidómentővé vált Oskar Schindler emlékét őrző alapítványnak.
A nácizmus és a kommunizmus által üldözött, deportált, megsemmisített zeneszerzők lappangó műveit teszi hallhatóvá a francia karmester-zeneszerző, Amaury du Closel nagyszabású, hiánypótló programja. Szombati, budapesti koncertje előtt beszélgettünk vele.
„Izrael kihagyott egy Oscar-díjat”- közölték az izraeli televízióban már a Saul fia Cannes-i nagydíja elnyerésének bejelentése után. A kissé kaján megjegyzéssel arra céloztak, hogy az izraeli filmipar elutasította a rendező kérését a film finanszírozására. A kritikusok igen kedvező fogadtatása ellenére a film Izraelben nem mondható nagy nézettségűnek.
Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és Ungváry Krisztián eltérően látják az akkori eseményeket.