Néhány hónapon belül akár 2000 milliárd forint is rászakadhat a magyar gazdaságra, de ez csak azoknak feledteti az elmúlt két szűk esztendőt, akik a válsághatások ellenére képesek voltak megtakarításra.
A közepes kereset nettója 360 ezer forint volt. A reálkereset közel 10 százalékkal nőtt.
Szeptember óta nő a reálkereset – a foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint ez a decemberi (januári) minimálbér-emelésnek is köszönhető.
Közel 14 százalékkal nőttek a keresetek márciusban, az alacsony infláció mellett a reálkereset közel 10 százalékkal volt magasabb.
A nettó átlagkereset kedvezményekkel 416 600 forint volt, a bruttó mediánkereset 493 700 forint, a nettó mediánkereset pedig a kedvezmények figyelembevételével 341 700 forintot tett ki.
Két minimálbér-emelés hatása is megjelenik a decemberi kereseti statisztikákban, a 2023 januári, illetve a 2024 januárjáról előre hozotté.
Az infláció lassulásának köszönhetően decemberben már több mint 10 százalékkal magasabb volt a reálkereset, mint egy évvel korábban. Az év egészét tekintve azonban a reálkereset közel 3 százalékkal esett vissza. Egy közepesen kereső magyar 2023-ban 312 ezer forint nettót vitt haza.
Az átlagkereset 14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az infláció lassulásával párhuzamosan a reálkereset 3,7 százalékkal nőtt.
Az egy évvel korábbihoz, de még az előző hónaphoz képest is csökkent a kiskereskedelmi forgalom októberben. Holott a reálkereset már szeptemberben nőtt.
Az inflációnál nagyobb béremelkedés fordulópont, de az inflációs sokk nyomán a keresetek csak annyit érnek, mint 2020-ban. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint nagy vívmány, hogy a minimálbér számszerűen nagyobb, mint 15 éve.
Ugyan a keresetek emelkedési üteme lassul, augusztusban a fizetések nagyobbat nőttek éves összehasonlításban, mint az árak, 1,7 százalékponttal.
A magyarországi reálkereset 33 százalékkal nőtt 2010 és 2021 között, ezzel együtt csak négy uniós országban keresnek rosszabbul a munkavállalók.