Ma van a félezredes évfordulója annak, hogy X. Leó pápa kiátkozással fenyegette meg az egyház morális állapota és a búcsúcédulák miatt tiltakozó Luther Mártont. Luthert ez sem tántorította eszméitől, a kiátkozás megtörtént, ezzel megkezdődött a reformáció, amelyből több protestáns egyház is született.
A szobor készíttetője azt mondja, direkt csak akkor vésette fel az idézet mellé Balog Zoltán nevét, amikor már nem volt miniszter.
Angela Merkel még a sorosista nyílt társadalmat is megemlítette, ellenben Áder a keresztény értékrenden alapuló Európát.
A XVI. századi elődök dühösen ráznák az öklüket a megemlékezések, szoborállítások és koszorúzások láttán. És akkor a politikai prostitúcióról, az új békepapságról, a szószékekről dörgő gyűlölködésről és kirekesztésről nem is szóltunk.
A reformáció ötszázadik évfordulóján Révész Sándor saját szemével néz Luther Márton örökségére, és el nem tagadva az ellentmondásokat, kiemeli azt, amely belőle számára a mai napig fontos.
A miniszter szerint a reformáció világos és követésre érdemes erkölcsi normarendszert állított fel.
Brahms Német requiemje is elhangzik majd a november 1-i hangversenyen.
Több mint hatvan millió forintból építtet emlékkutat a budavári önkormányzat a reformáció tiszteletére.
A miniszterelnök Kolozsváron beszélt arról, hogy a nemzeti büszkeség kora következik az egész Kárpát-medencében.
Mai magyar költő, és egy versét megzenésítő hazai együttes alkotásaival is ünnepli a protestáns világ Wittenbergben a reformáció 500. születésnapját.
A kormány létrehozza a reformáció emlékbizottságát, amely 2013. október 31-től 2017. december 31-ig működik, elnöke Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor lesz – jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a reformáció emlékhónapja keretében tartott gálaesten vasárnap Budapesten.
Nagyszabású összeállítással rukkol elő a Bibó-centenáriumra a Holmi. A közlemények zöme dokumentum, és azt a Bibó Istvánt is megmutatja, amelyiket eddig még alig-alig ismertük: a gimnazistát és az Európát járó ifjú peregrinust.