Sokan csak a filmekből ismerjük a pro bono ügyeket, vagyis azt, mikor egy ügyvéd ingyen vállalja a védelmet. Holott Magyarországon is gyakori jelenség és messze nem elérhetetlen. Dr. Rékási Róberttel, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnökével, dr. Fügedi Szilviával, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettesével, dr. Gyalog Balázzsal, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkárával és dr. Havasi Dezső a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökével a másfél éve indult jogsegélyszolgálatról és a pro bono ügyek működéséről beszélgettünk, többek között megtudva azt is, hogy mi alapján vállal egy ügyvéd egy ügyet és hogy vannak-e „népszerű” témák.
A civil szervezetek közel negyede elsősorban a marketingtámogatás iránt érdeklődik egy friss kutatás eredményei alapján. A felmérésből kiderül az is, hogy nemzetközileg minden harmadik pro bono program elindítása a kereskedelmi bankoknak köszönhető.
A kilencvenes évek közepén nekiállt, és elkezdte felépíteni az önkéntesség párhuzamos világát, ami mára kézzel fogható valósággá vált. E munkája során szerzett tapasztalatai jól jöttek akkor is, amikor néhány éve a pro bono publico gyakorlatának magyarországi meghonosításába fogott. A kihívás és lelkesedése legalább akkora, mint húsz évvel ezelőtt. F. Tóth András portréja.
Tudással és kapcsolatokkal segíteni azokat, akik jó ügyön, de szűkös keretek között dolgoznak – az a ritka és örömteli helyzet, amit a szakirodalom win-win szituációnak nevez. Két magyar pro bono példát mutatunk be.
Milyen előnyökkel jár az üzleti szereplők számára, ha szaktudásukat ingyen megosztják nonprofit szervezetekkel? Miért mélyrehatóbb a pro bono szolgáltatás társadalmi haszna, mint a pénzbeli támogatásé? A legnagyobb amerikai pro bono közvetítő szervezet egyik vezetőjével, Joel Bashevkinnel beszélgettünk.
Egyre több az olyan vállalat, amely nem a termelés és a profit maximalizálását tekinti működése legfontosabb alapjának, és a fogyasztók is egyre érzékenyebbek a cégek üzeneteire.
Mit profitálhatunk a pro bono, azaz a közjó érdekében végzett vállalati és magántevékenységekből? Hogyan járulnak ezek hozzá a cég sikeréhez, és a személyes jóléthez? A többi között ezekről kérdeztük Aaron Hurstöt, aki több évtizedes tapasztalatát foglalta össze a célvezérelt gazdaságról The Purpose Economy című könyvében.