Az élelmiszer-termelők és -gyártók, valamint a kiskereskedelmi cégek is belátják, hogy a szektor gyökeres átalakítása nélkül aligha teljesíthetők a klímavédelmi célkitűzések.
Egy kukabúvárjelöltekkel töltött éjszaka szomorú tanulságai.
Az uniós átlaghoz képest kevesebbet, de fejenként így is 66 kiló élelmiszer végzi a kukában.
Érezhetően egyre drágábbak a zöldségek és gyümölcsök, így egyre fontosabb szerepet kap az, hogy kevesebb élelmiszert dobjunk ki, és a sérült, lejárati idejükhöz közeledő termékeket is megmentsük. Ennek ellenére egy átlagos magyar évi 65 kg élelmiszerhulladékot termel, aminek fele egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Élelmiszerláncokat kérdeztünk arról, ők mit tesznek az ételmentésért.
Olcsóbb és egészségesebb is, ha tudatosan táplálkozunk, okosan vásárolunk, és főzünk magunkra. Cserébe több időt és energiát kell ráfordítanunk.
Nagy István videójában odaszúrt a „baloldali” sajtónak is.
A kormány egy pazarlás elleni intézkedésbe csomagolta a külföldi szereplők elleni szigorítását.
Előkerült egy dokumentum és egy úgynevezett beszolgáltatási szabály. A tervezett intézkedés csak a külföldi élelmiszerláncoknak tarthat be, a hazaiakat valószínűleg elkerüli.
Az élelmiszer-termelők és -forgalmazók az utóbbi években egyre többet tesznek az iparág fenntarthatóvá tételéért, ám még sok a tennivaló: a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész.
A magyar családok évente több mint félmillió forintot dobnak a kukába a saját zsebükből – derül ki egy kutatásból. A megvásárolt élelmiszerek mintegy negyedrésze landol a szemetesben, pedig az élelmiszerpazarlás elkerülhető lenne, ha megtanulnánk azok helyes tárolását. Cikkünkben tippeket adunk a spóroláshoz.
A szervezet szerint az új javaslat lehetővé tenné, hogy túlhasználják vagy elpazarolják a vízkészletet a gazdák.
De a magyarok még így is kevesebbet pazarolnak, mint a többi EU-s ország lakója – hangzott el az M1-en.