Belegondolni is rossz, de a Médiaunió Alapítvány idén nyáron kiadott tájékoztatása szerint Magyarországon minden család évente 270 kilogramm élelmiszert dob a kukába. A teljes Európai Unióra vetítve ez éves szinten 88 millió tonna, egyébként emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas élelmiszer lenne.

A Samsung idei kutatása* még fájóbb kontextusba helyezi a fenti adatot: a magyar családok évente közel 600 ezer forintot helyeznek a zsebükből a szemetesbe. Pontosabban, átlagosan 597 580 forint értékű fel nem használt élelmiszert dobunk ki, ami rendkívül szomorú adat. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a megvásárolt termékek mintegy negyede a kukában végzi.

Ennél is szomorúbb, hogy ennek a pazarlásnak jelentős része elkerülhető lenne, ha megfelelően tudnánk tárolni az élelmiszereket. Például az olyan gyümölcsöket, mint az alma, a narancs vagy a körte, a hűtőben kellene tárolnunk, mert így sokkal tovább eltarthatóak.

A dél-koreai márka kutatása szerint a magyar vásárlók azonban az almák 86 százalékát, a narancsok 83 százalékát és a körték 76 százalékát csak simán a konyhapulton tárolják, amelyek így hamarabb ehetetlenné válnak. Szintén rengeteget pazarlunk a friss fűszernövényekből, amelyek 38 százaléka végzi a szemétben, akárcsak a különféle szószok és öntetek, ahol a pazarlás aránya hasonló.

A készen kapható ételeket csak egy picikét becsüljük meg jobban, de még így is ezek 37 százaléka kerül a kukába. Utóbbiak esetében még látványosabb a pazarlás, az ilyen termékeket ugyanis arra szánják, hogy a mélyhűtőben tároljuk, amíg fel nem használjuk. Ehhez képest a többség a sima hűtőszekrénybe helyezi a készételeket, amelyek egészen addig foglalják ott a helyet, amíg ki nem dobják azokat.

Érdekesség, hogy sokszor egyszerű figyelmetlenség vezet a pazarláshoz. A különféle öntetek és szószok – például a ketchup – esetében ugyanis gyakran előfordul, hogy a flakonok eltakarnak más élelmiszereket, amiket nem veszünk észre, ezért duplán bevásárolunk belőlük, így pedig a második termékre a megromlás és a kidobás vár.

A Samsung kutatásában megkérdezett válaszadók közel kétharmada szerint sokat segítene, ha átláthatóbb tárolási módszereket használnának, és 69 százalék mondja, hogy valószínűleg tovább elállnának az élelmiszerek, ha azokat megfelelően tárolnánk.

Léteznek ma már olyan technológiák, amiknek köszönhetően a gyorsan romló ételek frissességét is hosszabb ideig lehet megőrizni. A modern technika azonban hiába áll a lakásban, ha a felhasználók nem megfelelően használják.

Lássuk tehát, hogyan érdemes elrendezni a hűtőben az ételféleségeket, hogy azok a leghosszabb ideig ehetőek maradjanak!

A felső polc

Ide érdemes helyezni a tejtermékeket, sajtokat és a főtt húsokat, húskészítményeket. A hűtőben tartandó boroknak is itt a helye.

Az alsó polc

Ide kerülhetnek a gyorsan romló élelmiszerek, mint a nyers húsok, hal vagy épp csirke. A dobozos-rekeszes kialakítás megelőzi a keresztszennyeződéseket, ezzel gondoskodva a család egészségéről.

Legalsó rekeszek

A hűtőszekrények alján rendszerint nagyobb befogadóképességű dobozok, rekeszek kerülnek, ezek ideálisak a gyümölcsök-zöldségek tárolására, hiszen ahogy cikkünk elején is írtuk, a többség helytelenül tárolja ezeket az élelmiszereket, amelyek így hamarabb megromlanak.

A Samsung RB7300 hűtőszekrényében az alsó rekeszek esetében külön lehet állítani a hőmérsékletet és a páratartalmat is, attól függően, hogy milyen élelmiszert tárolunk benne. Érdemes erre odafigyelni, mert a gyümölcsöknek épp az alacsonyabb, míg a zöldségeknek a magas páratartalom az ideális a hosszabb eltarthatóság szempontjából. Emellett, az alsó rekesz szintén ideális nyers húsok optimális körülmények közötti tárolására.

A hűtőszekrény ajtaja

A hűtőajtóban általában szintén praktikus rekeszek találhatóak, ide olyasmiket érdemes betárazni, amiket gyakran használunk. Ilyenek például a hűtést igénylő fűszerek, szószok, mártások, de a függőlegesen tárolandó dolgokat, például a tejet, ásványvizet, üdítőt is remekül el lehet itt rendezni. A felső rekeszek pedig ideálisak a törékeny élelmiszerek, például a tojás tárolására.

Mire érdemes még figyelni?

Az élelmiszerpazarlás fent részletezett okai mellett akad még pár, kifejezetten az emberi tényezőn múló dolog, amelyekre, ha odafigyelünk, máris rengeteg ételt menthetünk meg a kidobástól. A Samsung kutatásából ugyanis az is kiderült, hogy az ételek kidobásának egyik leggyakoribb oka, hogy nem ellenőrizzük a lejárati időket. Ez a megkérdezettek 37 százalékánál okozott már problémát.

Hasonlóan gyakori (35 százalékot érintő) gond, hogy nem tervezzük meg előre, hogy mit szeretnénk enni-főzni a héten, míg minden negyedik válaszadó pedig egyszerűen elfelejti, hogy mi lapul még a hűtő mélyén.

Az élelmiszer-pazarlás elkerülését egyébként okostelefonos applikációk is segítik, amelyek lehetővé teszik, hogy figyelemmel kísérjük a hűtőnkben lévő élelmiszerek lejárati idejét vagy segítenek a közeli boltokban lecsapni azokra a termékekre, amelyeknek hamarosan lejár a szavatosság, így mentve meg azokat a kidobástól.

Emellett, örvendetes hír, hogy az idei évtől már Magyarországon is akad olyan hipermarket lánc, amely kifejezetten ügyel rá, hogy az úgynevezett „csúnya”, azaz nem tökéletes megjelenésű zöldségek-gyümölcsök – amelyek formájukat leszámítva épp olyan egészségesek, mint hibátlan társaik – se vesszenek kárba, hanem azokat kedvezményes áron kínálják a tudatos vásárlóknak.

*Európai kutatás, amelyet a 3gem kutató csoport 11 országban végzett 2020 novemberében, 2000 magyar felnőtt megkérdezésével. A pénzbeli kár értékét a válaszadók átlagos heti kiadásai és az összes kategória becsült átlagos fogyasztása / hulladékai alapján számították. Az éves adatok ez alapján, az év heteinek szorzatával számítva.