Azt a Belügyminisztérium is elismerte, hogy ez érzékeny adatnak minősül, és a szülők jogszerűen megtagadhatják a választ.
A Tisza Párt elnöke arról beszélt Szegeden, nem állítja, hogy kolbászból lesz a kerítés, vagy minden magyar haza akar majd jönni külföldről, de lehetséges jobb országot teremteni.
A szülők nem akarták, hogy egyházi iskola legyen a zuglói Jókai Mór általános iskolából.
Iskolabezárásokra készül az Orbán-kormány, de a kis létszámú, jellemzően leszakadó térségekben található intézményekre csak az önkormányzati választás után kerülne lakat.
A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium nyugalmazott igazgatója szerint önmagában erőtlen a pedagógustársadalom, a tiltakozó karinthys és kölcseys tanárok kirúgása pedig jól mutatja: ennyi elég volt ahhoz, hogy a tanárok értsenek a retorzióból. Árendás Péter 1989-ben lett az Illyés igazgatóhelyettese, később igazgatója. Arról is beszélgettünk vele, mitől volt „kegyelmi állapot” a rendszerváltás első néhány éve, és miként élte meg az Orbán-kormányok központosítását.
A Budapesti Piarista Gimnázium egyik tanára „szakmai hibát” követett el az igazgató szerint azzal, hogy fizikaórán bemutatta a diákoknak a 444.hu egyik filmjét. Egy szülő panaszolta be.
November 22-e a magyar közoktatás napja, erre időzítve szerveznek flashmobot az oktatáspolitikával elégedetlen diáktüntetők a Belügyminisztérium épülete elé.
Megkezdődött az Egységes Diákfront alternatív népszavazása: ha már igazi népszavazást nem lehet tartani, így szeretnék megmutatni a diákok, hogy mennyire sokan állnak mögöttük.
A pedagógus, aki 2008 óta dolgozott az iskolában, egy magánintézményben folytatja.
A dolgok jelenlegi állása szerint ez annyit jelent, hogy a tanárok fizetése így is értéktelenebb lesz évről évre, hiszen a tíz százalékos emelés továbbra is alatta van az inflációnak.
A felszólalók között Puzsér Róbert megnyitotta a „Nemzeti Közmunkásképző” tanévét, a kirúgótt pedagógusok egyike, Palya Tamás pedig arról is beszélt, mindig lehet rosszabb a helyzet.
A felháborodás immár olyan hangos, hogy az Orbán-kormány nem hagyhatja figyelmen kívül. Ám ezúttal is úgy van, mint a legtöbbször, amikor valami félremegy: a hatalom a nemzetközi környezetet, elsősorban az EU-t teszi felelőssé a bajokért. Lapszemle.