A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem – ez a kiábrándító valóság. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz.
Bár az oktatási államtitkárság saját intézkedései között nemrég feltüntette, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokban kötelezővé tennék a latint, az Index szerdai cikke szerint csak ajánlott nyelv lesz majd.
Új, az alapfokúnál is alacsonyabb szintű nyelvvizsgát hozna létre az oktatási államtitkárság – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) készített nyelvoktatási stratégia tervezetéből. Külföldön alig van példa A2-es szintű vizsgára, az itthoni statisztikákban viszont jól mutatna.
Az angol helyett a német lenne az első nyelv, a diákokat kétévente felmérőre köteleznék, 2017-től pedig csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni - többi között ezt tartalmazza az Origo portál által hétfőn közzétett nyelvoktatási stratégia.
Nyelvoktatási stratégián dolgozik az oktatási államtitkárság – egyelőre csak ebben lehetnek biztosak a nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok vezetői, valamint a nyelvtanárok. Az államtitkárság eddig szinte az összes kiszivárgott információt cáfolta, egy dolog kivételével: a középiskolásoknak két idegen nyelvet kell majd tanulniuk, nyelvvizsga nélkül pedig senki nem felvételizhet egyetemre vagy főiskolára. Mindez a mostani nyolcadikos vagy kilencedikes diákokra vonatkozik, a felsőoktatási felvételi ugyanis 2015-től vagy 2016-tól változhat.