Szexizmus, nőgyűlölet, fizikai és verbális erőszak, egyenlőtlen fizetés, tisztelet hiánya, alulértékelés a szponzorok és a sajtó körében, elnyomó hatalmi struktúrák – csak néhány, ám gyakran elhangzott kifejezés, amelyet egy pódiumbeszélgetésen lehetett hallani az Európai Parlamentben. A téma: Nők a sportban.
Előítéletnek bizonyult, hogy az idősebbek ellenzik a leghevesebben a nők jogainak kiterjesztését.
„A legnagyobb női sportesemény Európában” – így aposztrofálták a vasárnap véget érő foci-Eb-t, egyelőre úgy tűnik, teljesen jogosan. A meccsek nézőszáma rekordokat döntött, a szurkolók példaértékűen viselkedtek, Anglia pedig tökéletes házigazda volt, és ugyan a tündérmesét beárnyékolja a sportban máig megbúvó szexizmus és egyenlőtlenség, vasárnap kétségtelenül új fejezete nyílt a nő labdarúgásnak.
A migránsoktól viszont átlag feletti szinten tartunk. Nálunk is a demokrácia és az emberi jogok védelme áll a fontossági lista élén, áll az Eurobarometer friss felmérésében.
Svédország és Dánia teljesített a legjobban, míg Görögország a legrosszabbul.
Megjelent az Eurostat felmérése.
Övé volt a világ legkúlabb állása, most a felesége jön.
„Csábítás és a hódítás, és én azt hittem, nem fogok majd részt venni ebben az egyszerre hazug és kiszámítható játszmában” – írja a népszerű költőnő.
A nők nyolcszor nagyobb valószínűséggel fogadják el alkudozás nélkül a felkínált munkabért, mint a férfiak. Egy kutatás szerint a nemek közti béregyenlőtlenségek részben egy meglepő okra vezethetőek vissza.
A Madame Figaro-ban, a párizsi lap nőknek szánt mellékletében praktikus tanácsokat ad Sylvaine Pascal coach. Útmutatásai azoknak a családos, képzett, jó munkahelyen dolgozó nőknek szólnak, akik úgy érzik, hogy nem értékelik kellőképpen igyekezetüket.
A gyerekeknek adott nevekben is törekszik a nemek közötti egyenlőségre a reformokat hirdető spanyol kormány: a jövőben az anya vezetékneve megelőzheti az apáét az utódoknál.