Sok állat képes világítani, de a legtöbb ilyen faj az óceánok mélyén él. Amerikai kutatók új tanulmánya szerint az 540 millió évvel ezelőtt élt mélytengeri korallok lehettek az első világító állatok.
Stresszreakciót válthat ki a medúzákban, ha elér egy bizonyos szintet a víz üledékkoncentrációja, mindez pedig végső soron az elpusztulásukhoz is vezethet. Pedig a mélytengeri bányászatnál szinte elkerülhetetlen az üledék felkavarása.
Az evezőshalak felbukkanása rossz ómen, mivel a helyiek szerint ezek a halak – melyek az óceán felszíne alatti 200 és 975 méter közötti mélységben élnek – a földrengést jelzik.
Több mint 8300 méteren él egy csigahalfajta Japán déli részénél.
Az egykoron Magyarország területét is borító ősi tengerben különleges porcoshalak éltek, ezek maradványait vizsgálják. Tehéncápákat, tüskéscápákat, világítócápákat és kutyacápákat is találtak, melyek leszármazottai mai is megtalálhatók a tengerekben.
900 méteres mélységben vadászhatott az a különös kinézetű, éles fogazatú hal, amelynek a tetemére egy kaliforniai homokos parton bukkantak rá.
Újabb felfedezés bizonyítja, hogy a sokak által szürkének és unalmasnak gondolt tengeri világ valójában rendkívül sokszínű és tele van különös élőlényekkel.
Eddig már 29 veszélyeztetett bálna vetődött a partra az elmúlt két hétben Európa északi részén.
Néhány héten belül két ritka mélytengeri delfint is partra mosott a víz egy ausztrál partszakaszon. A két egyedet a Viktória állambeli Port Fairy keleti partjainál találták meg. Csak az egyik állat tetemét tudták a hatóságok megvizsgálni.
Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestűeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében.
Több mint háromezer méteres mélységben bukkantak a tudósok egy polipóvodára, ahol mintegy ezer nőstény vigyázta a tojásait.