A médiaalkotmány gyűlöletkeltés és kirekesztés tilalmára vonatkozó paragrafusának vélhető megsértése miatt indított vizsgálatot Bayer Zsolt cigányokról szóló magyar hírlapos cikke miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa – erősítette meg a hatóság a Népszabadság információját csütörtökön.
Ismét módosítaná a kormány a 2010-ben született, sokat bírált médiatörvényt és médiaalkotmányt. Az igazságügyi tárca javaslata jelentős mértékben visszavenne a törvény szigorából, védené az újságírók titkolt forrásait, szűkítené a Szalai Annamária vezette médiahatóság és a médiabiztos jogköreit, ugyanakkor újabb passzust illesztene a jogszabályba a kiskorúakat védelmezve. A módosításokra az Alkotmánybíróság decemberi döntése kényszerítette a kormányt.
Szinte semmi nem valósult meg az egy éve hatályba lépett médiatörvény eredeti céljaiból, a szigorításnak, a súlyos bírságok belengetésének nem sok értelme volt azon kívül, hogy meg akarták félemlíteni a sajtót – állítja a médiatörvény működését figyelő Mérték Médiaelemző Műhely jogásza. Polyák Gábor szerint nem is a médiatörvény a fontos, a háttérben a magyar sajtó sokszínűségét veszélyeztető folyamatok zajlanak: a baloldali orgánumok ellehetetlenítésével egy időben jobboldali médiabirodalom épül.
Médiakommentárral segíti az új médiaszabályozás értelmezését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a CompLex Kiadó; a kötet célja, hogy segítse az új médiaszabályozás pontos értelmezését, értő alkalmazását, s ezáltal a jogkövető gyakorlatok kialakulását - közölte az NMHH.
Nem állja meg a helyét a kormány médiaalkotmányt védő külföldi hivatkozásainak többsége - állítja a CEU-n készült tanulmány az atlatszo.hu értesülése szerint.
Holnaptól eljárás indítható a sajtótermékekkel szemben, a médiaalkotmány, valamint a médiatörvény egyes paragrafusainak megsértése miatt.
A parlament 258 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 38 tartózkodással hagyta jóvá a novemberben elfogadott médiaalkotmány és a decemberben megszavazott médiatörvény módosítását.
A kormány kész egyeztetni a médiatörvényről, de nem érti sem az uniós irányelveket, sem a média működését, és még mindig abban reménykedik, hogy Neelie Kroes uniós biztos nem olvasta a médiatörvényt - írják a Társaság a Szabadságjogokért szervezet jogászai a jogvédő szervezet blogján.
Kezet rá címmel és Magyarország a többséget alkotó párt felügyelete alá helyezi a médiumokat alcímmel közölt hétfőn írást tárcarovatában a Süddeutsche Zeitung.
<### ArticleZoom IsItHidden="false" ImageID="8cb60bcd-04ab-4277-a184-9b082ab819ff" AltText="2000.
A médiatörvényről hétfőre kitűzött parlamenti szavazás elnapolását sürgették pénteken újságírói és társadalmi szervezetek Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez eljuttatott közleményükben.
Szoros figyelemmel kíséri a Magyarországi média helyzetének alakulását a médiatörvény elfogadása után a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezet (SEEMO). A SEEMO főtitkára nem érti, miért rakták ki a velük érkező forgatócsoportot az utcára.