John Keynes még azt remélte, hogy a XXI. század elején 15 óra munka elég lesz hetente a tisztességes megélhetéshez – és valóban vannak kutatások, amelyek szerint sok szellemi dolgozó ennyi időt sem tölt el hatékony munkával a heti 40 óra alatt. De mennyit dolgozunk valójában, és mennyi lenne az ideális munkaidő?
Ha munkaidőről van szó, rugalmasság tekintetében az utolsó három uniós ország között van Magyarország az Eurostat szerint.
Az Európai Bizottsághoz fordulnak a szakszervezetek, ha hatályba lép a túlóratörvény. Egy ilyen eljárás azonban évekig is eltarthat, addig pedig a munkaadóknak kedvez a most elfogadott szabályozás. Sőt, már most is van olyan cég, amelyik igyekszik kihasználni, hogy három évre elhúzhatja a túlmunka kifizetését.
Egy bizonyos korig akár serkentő hatású lehet a munkahelyi hajtás, ausztrál kutatók viszont azt mondják, 40 éves kor felett jobb, ha visszavesz belőle az ember. Különben baj lesz.
Felháborodtak a szakszervezetek Kósa Lajosék javaslatán, amely szerint óriásit nőne a túlórakeret, és három év alatt kellene csak elszámolni a munkaidőkerettel.
Túlsúlyt és diabéteszt okoz az éjszakai munkavégzés egy új tanulmány szerint, amely arra is rávilágított, hogy már három napnyi esti műszak anyagcserezavarhoz vezethet.
A nyártól lehetnek életben a munkaszervezésről szóló új rendelkezések.
A munka és tanulás terén is világszerte népszerű időbeosztási technika alkalmazásához ezt az új és ingyenes alkalmazást érdemes kipróbálnia.
Elsőre hihetetlen mennyiségű időt pazarlunk el munkahelyeinken a nem elég jó irodai készülékek és a kissé régi informatikai rendszerek miatt. Nehéz elképzelni, hogy miből adódik össze, de máris mutatjuk.
A mexikói telekommunikációs milliárdos, Carlos Slim szerint bőven elég lenne három napot dolgozni egy héten. Hogy ezt miért tartja jó megoldásnak, és miként tatja megvalósíthatónak arról a Bloombergnek számolt be részletesen.
A nemzeti liberálisok heti 40 óra helyett 38-ra csökkentenék a munkaórák számát Romániában.
Egy frissen publikált tanulmány szerint azokban az amerikai iskolákban, ahol bevezették a négy napos iskolát, jelentősen javultak a gyerekek tanulmányi eredményei. Ezen belül a diákok első sorban a matematika terén teljesítettek jobban, de olvasási kompetenciáik is egyértelműen jobbnak mutatkoztak.