Munkahelyet váltani kicsit olyan, mintha útelágazáshoz érnénk. Dönteni kell: jobbra vagy balra induljunk tovább? Ha nem könnyű a döntés, esetleg hosszúra nyúlik a dilemma, vagy más miatt késlekedünk, könnyen sodródhatunk bele egyfajta depresszív spirálba. Lauter Adrienn tanácsadó szakpszichológust kérdeztük a témában, hogy milyen megküzdési stratégiákat ajánl ezekre az esetekre.
A kutatóbiológus a jövőben több időt szeretne szentelni a tudományos munkára.
A pandémiát megelőző időszakhoz képest kiugróan sok munkavállaló hagyja ott állását világszerte. A poszt-Covid felmondási lázként is emlegetett jelenség kezd Magyarországra is begyűrűzni: a hosszú évek óta gürcölő emberek a globális krízis hatására rádöbbentek, hogy nem akarják folytatni a stresszel, kötöttségekkel és az ebből fakadó betegségekkel járó életvitelt – mutat rá a Stylers Group, melynek elemzői ezúttal azt vizsgálták, mi történne akkor, ha lenne egy digitális másunk, aki elvégezné helyettünk a mindennapi feladatokat.
Mindnyájan ismerünk olyanokat, akik akár egy biciklicsengő megvásárlása előtt is bonyolult Excel-táblázatot nyitnak, és mérlegelik a különböző opciókat. Minél nagyobb a tétje egy döntésnek, annál többféle módon próbáljuk felállítani az előnyök és hátrányok ijesztően összetett mátrixát. Van-e nagyobb téttel bíró döntés a szakmai életünkben, mint a karrierváltás?
Váratlan és meghökkentő kutatás kapcsolódik ahhoz a vitához, hogy az emberek sorsát inkább a génjeik vagy a neveltetésük, az életkörülményeik határozzák-e meg.
Felmérést készített Tóth István János korrupciókutató vezetésével az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). Drámai képet festenek az akadémiai dolgozók jelenéről és jövőjéről. A kutatók közel 80 százaléka munkahelyet akart váltani, miután értesült a Tudományos Akadémia átszervezésének terveiről.
A szakszervezeti vezető alacsony fizetésekre panaszkodik, a katasztrófavédelem szóvivője szerint nincsen veszélyben a mindennapi szolgálat.
Van a fokozott külső-belső elvárásnak egy olyan szintje, amely összeroppantja az embert. És miközben a kor, amelyben élünk, mind nagyobb teljesítményt követel, egyre többen küzdenek kiégéssel. A csapda az, hogy gyakran éppen azokat a hivatásuk iránt elkötelezett embereket sújtja, akik a legnehezebben vagy a legkésőbb ismerik fel, hogy kiégtek. Az ilyen emberek ugyanis nem nagyon tudnak úgy gondolni magukra, mint akik "megtörhetőek", ezért csak küzdenek tovább a fokozódó nyomással, hiszen "meg tudják csinálni". A kiégés szerencsére megelőzhető, illetve kezelhető állapot, amennyiben tudatosítjuk, hogy létező veszélyként leselkedik ránk.
Mennyit érne, hogy megtudja, a beosztottjai, munkatársai, ismerősei, esetleg a főnöke nem elégedett a munkahelyével, és már javában másik állást keres? És ha a fizetési igényüket is megismerhetné? Nos, van egy jó – valójában borzasztóan rossz – hírünk: talán egy gondatlanságot kihasználva mindezt egyszerűen és ingyen megszerezheti.
Érzelmi alapon döntünk arról, hogy számunkra mi az álommunkahely, és ezért igen gyakran csalódunk- állapították meg a kutatók a New South Wales egyetemen Sydneyben.
Új trend hódít a fiatalok körében: ha nem tetszik a munkahelyed, hagyd ott, keress olyat, ami izgalmasabb! Amíg manapság a gazdasági válság hatására sokan féltik az állásukat és görcsösen ragaszkodnak a pozíciójukhoz, addig a munkavállalók egy rétege nem fél lépni az önmegvalósítás kedvéért. Az egy helyen eltöltött munkahelyi időszak csökken. Fel van erre mindenki készülve?
Sokszor kizárólag az vezérli az álláskeresőket, hogy minél hamarabb megszabaduljanak jelenlegi munkahelyükről, így észre sem veszik, amint egy olyan ajánlatot fogadnak el, amellyel máris egy újabb „pokolban” találják magukat. Magasabb fizetésért, több elismerésért, jobb munkafeltételekért vagy éppen a szakmai fejlődés érdekében érdemes munkahelyet váltani? Három kulcskérdés feltétele segíthet, hogy egy pályázó se fusson felesleges köröket.