Magyarország a globális társaságiadó-minimum törvénybe iktatásának késleltetésével az Európában legkisebb ilyen adófajtáját védi. Cserébe nagy árat fizet a nemzetközi (gazdaság)politikai elszigetelődéssel. Demokráciát a pénzünkért, 9. rész.
Az év első hónapjaiban a kormány 26,6 milliárd forintnyi munkahely-teremtési támogatást osztott ki, egy munkahely átlagosan 19 millió forintba kerül. A kedvezményezettek főleg multik, bár a legnagyobb támogatásokat magyar cégek kapták. A kormány 2010 óta intézkedések garmadájával igyekszik megrendszabályozni a multikat, közben kedvezmények tömkelegével kényezteti őket.
Nincs rá reális esély, hogy Magyarország külföldi befektetései utolérjék a külföldi multik magyarországi befektetéseit, ahogy Orbán szeretné. De nem elképzelhetetlen, ehhez a külföldi terjeszkedésre készülő Mészáros Lőrincnek (vagy másnak) csupán csak akkora csodát kellene tennie, mint a Nokia volt Finnországban. Vagy a Facebook az Egyesült Államokban. A magyar multik, élen a Mollal egyébként jól állnak, de méretük legalább egy nagyságrenddel elmarad a magyarországi külföldi multiktól, amelyek valóban rengeteg pénzt talicskáznak ki az országból.
Nem a külföldi tőke szívja a vérünket, megoldjuk azt hazán belül.
A multiknak a jövőben ott kell adózniuk, ahol a valós tevékenységet folytatták, így véget érhet a vállalatoknak a törvénytelenség határát súroló adóoptimalizálása egy közös akcióterv eredményeképp.
Az Európai Bizottság szerdán vizsgálatot fog indítani több uniós tagállam ellen is, mégpedig azért, mivel az uniós szervezet szerint az országok társasági adórendszere uniós szabályokat sérthet. Egyes uniós országok alacsony adókulcsait több nagy nemzetközi multi is kihasználja, így a 28 tagú blokknak történő működésük után alig fizetnek adót.
A közösségi médiát és a nagy internetes cégeket is sújtaná reklámadóval a kormány. A lépés még logikus is lehet, van mögötte ráció, ám a hasonló elképzelésekbe már több, Magyarországnál gazdaságilag sokkal erősebb ország kormányának a bicskája is beletört. A magyar kormány a nemzetközi online szerencsejátékkal foglalkozó cégek példájával huzakodott elő, ám ott teljesen más a helyzet.
Megelégelték a fejlődő országok, hogy kibújnak a társasági adó megfizetése alól a multinacionális vállalatok. Guy Scott, Zambia alelnöke szerint kormányát évente kétmilliárd dollár veszteség éri az adó megfizetésének elmaradása miatt. Ez nagyobb összeg, mint amennyit Zambia évente együttesen egészségügyre és oktatásra költ.
Eltörölné a járulékplafont a kormány, melynek köszönhetően a limit feletti részen 10 százalékos vesztesége lesz azoknak, akik több mint 4-500 ezer forintot visznek haza. A lépés a Jobbik ötlete volt, a Fidesz ezzel a preferált választói csoportjának, a középosztálynak vághat alá.
Szijjártó Péter szerint megállapodásokat köt a kormány a Magyarországon beruházó külföldi nagyvállalatokkal, hogy azok nyereségük minél nagyobb részét újra hazánkban fektessék be. A megállapodások arra is vonatkoznának, hogy a kormány milyen módon ösztönzi a kutatás-fejlesztési tevékenység létrehozását és bővítését.
Rendkívül borús kép rajzolódik ki a hazai gazdasági környezetről a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett nemzetközi vállalatok itthoni vezetőinek véleményei nyomán. Stagnáló gazdaság, kiszámíthatatlanság és az új adók okozta befektetői bizalomhiány – ezek jellemzik ma Magyarországot. Egyes nagyvállalati vezetők névvel nem is mertek nyilatkozni, mivel attól tartanak, hogy így sérülnének üzleti érdekeik.
Jelenleg hét szolgáltató Magyarországra településéről tárgyal a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), s ha mind megvalósul, akkor azzal 1500 új munkahely létesülhet – olvasható a Napi Gazdaság csütörtöki számában.