Az utóbbi évtizedekben a pozitív pszichológiai kutatások felhívták a figyelmet a megbocsátás fizikai és mentális lelki egészségre gyakorolt pozitív hatásaira. Ezek szerint a megbocsátási hajlandóság hozzájárulhat az általános jólléthez, csökkentheti a depresszió szintjét, és segítheti a megküzdést a nehézségekkel.
Mit kezdjen a gyászoló a nyomasztó titokkal: megtartsa magának, vagy megossza az érintettekkel? Mikor árt, mikor véd? Mit tegyen a titokgazda, hogy a családi titok ne váljon tabuvá? Többek között ezek a kérdések is felmerülnek Singer Magdolna gyásztanácsadó Élethazugságok című könyvében. Részlet.
Eszenyi Enikő is, Gothár Péter is újra rendezhet, hiszen itt az ideje a bocsánatnak és a második esélynek – szól a keresztényi hitvallás. Akármilyen jól is hangzik ez, akad itt pár nagyon súlyos probléma. Vélemény.
A bocsánatkérés az egyik legnehezebb kommunikációs helyzet. Szerencsére kutatók ebben is segítenek.
Megbántottság, fájdalom, trauma, zavarodottság, csalódás, düh, félelem – amit a másik ki tud váltani belőlünk a szavaival, a tetteivel vagy éppen ezek hiányával. Hogyan tudunk megbocsátani? Mikor akarunk, és mikor nem?
Meg kell-e bocsátani annak, akitől nem kért bocsánatot a bántalmazója? Ez a kérdés is vitát váltott ki a HVG EXTRA Pszichológia Szalon kerekasztal beszélgetésén, amelyet a magazin legfrissebb száma kapcsán rendeztek múlt pénteken. Az esten szóba került a jogos düh, a generációkon átadódó traumák, és hogy miért lenne szüksége mindenkinek terápiára.
A metoo# korszakában különösen aktuális.
Van olyan kutató, aki szerint a düh fontosabb.
A nők szigorúbbak önmagukkal szemben.
Ferenc pápa lehetővé tette a decemberben kezdődő irgalmasság szentévére tekintettel a gyóntató papoknak az abortuszon áteső nők megbocsátását és feloldozását.
A megbocsátás témájában szerzett tudományos eredményeket összegezte egy szakoldal, ezekből szemezgetünk.