Bálsój szerelem málenkij robot idején címmel felolvasószínházi előadás lesz a Radnóti Színházban november 25-én, a Szovjetunióba elhurcolt magyarok emléknapján. Írója, Hárs Anna mondja: „Hajt a vágy, hogy beszéljünk arról is, ami rossz, hátha jobb lesz utána.”
Lehetnek benne elírások, félrefordítások, ellentmondásos információk, ám már megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjára felkerült, 682 ezer kartonból álló hiánypótló gyűjtemény, amely a még élő elhurcoltak, az utódok és a történészek számára egyaránt fontos lehet.
Budapest szovjet megszállása után több százezer magyar civilt küldtek kényszermunkatáborokba, málenkij robotra. A mai diákok közül sokan semmit sem tudnak az internáltakról, pedig a nagy- és dédszüleik is köztük lehettek. A kommunizmus áldozatainak emléknapján megnéztük, hogyan lehet(ne) a baloldali diktatúra rémségeit tanítani.
Csuka Tamásnak a málenkij robotról a "civil szervezetek lejárató tevékenysége" jutott eszébe.
Az Európa-liga 4. fordulójában a CSZKA Moszkva csapatát fogadja a Ferencváros csütörtök este.
600 000 elhurcolt sorsa válik megismerhetővé.
Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró harmadik közös munkája most egy hétig legálisan elérhető a neten.
Legfeljebb 4-500 embert érint Magyarországon az az új német jogszabály, amelynek alapján egyszeri 2500 eurós juttatást kapnak azok, akiket német állampolgárságuk vagy nemzetiségük miatt külföldi hatalom kényszermunkára hurcolt 1939. szeptember 1-je és 1956. április 1-je között – mondta napirend előtt az Országgyűlésben Ritter Imre német nemzetiségi szószóló.
Nagy valószínűséggel egy magyar közgazdász, Sztálin hű kiszolgálója találta ki a málenkij robotot. A szovjetek által keletre hurcolt több mint százezer ember közül talán minden harmadik is életét veszthette, a többiek pedig szörnyű szenvedéseket éltek át. Az „ötletadó” Varga Jenő neve alig ismert a magyar történelemben, pedig kulcsfontosságú pillanatokban avatkozott be a magyar politikába.