A Trump pártjához tartozó szenátorokból álló delegáció aggodalmát fejezte ki a hazai demokratikus intézmények folyamatos eróziójával kapcsolatban is.
Az USA által szankcionált magyarok és a többiek. Biden elnök kezdi elveszteni a türelmét. A szövetségeseket ingerlő magyar politika a svéd NATO-csatlakozás ügyében. Az uniós migrációs politika hiánya egyre nagyobb károkat okoz. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A tengerentúli lapok nagy figyelmet szentelnek annak, hogy Orbán Viktor három legnagyobb ellenfeleként kezeli a NATO-szövetséges Egyesült Államokat, és folytatja oroszbarát politikáját. Magyarország orosz függőségei. Macron sikertelen jelképpolitikája. Klubrádió-sikerek. Válogatás a világlapok írásaiból.
A HVG címlapjain évek óta visszatérő téma Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin partnersége, együttműködése, szövetsége, barátsága (mindenki úgy nevezi, ahogy akarja, de alighanem mindegyik benne van). Most összegyűjtöttük ezeket, önöket pedig arra kérjük, szavazzanak: melyik sikerült a legjobban.
A tehervonatok még járnak, legalábbis addig, amíg még van mit szállítani. A Molt már érinti Ukrajna orosz inváziója, a Dunaferr szenved, de nem emiatt, a magyar–orosz kapcsolatok lenullázódhatnak. A kormányköröknek hirtelen kínossá válhatnak egyes nagy csinnadrattával bejelentett beruházások.
Az elmúlt 80 évben a magyar-orosz csúcstalálkozók mérlege korántsem annyira egyoldalú, mint azt elsőre gondolnánk, még a Szovjetunió idejében sem. A sokszor túlteljesítési vágytól hajtott Rákosit még Sztálin igyekezett fékezni, Kádár Hruscsovot szinte már a barátai között tarthatta számon, míg Brezsnyev itt próbálta ki, hogy működnek-e még az elemei. Gorbacsov viszont majdhogynem telefonon csinált vezércserét az MSZMP-ben.
Régi szövetségesként tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő, úgy tűnik, a két illiberális állam mindenben azonos álláspontot képvisel. A tárgyalás után nyolc megállapodást írtak alá, a jelek szerint kőolaj-, gáz- és atomfronton is minden rendben van. A kétoldalú kapcsolatok egyébként nem a Fidesz kormányzása idején javultak meg, már a szocialista kormányfők is rendszeresen találkoztak a 2000 óta hatalmon levő Putyinnal. Igaz, 2010 előtt Oroszország nemzetközi megítélését nem rontotta a Krím bekebelezése, illetve az orosz titkosszolgálat által elkövetett több külföldi merénylet.
Működik a Fidesz kampánya: a magyarok többsége szerint az EU jót tesz velünk, "Brüsszel" azonban nem igazán.
És hol van még a ciklus vége?
Lejárt "a szankciós rezsim" ideje, újra élénkülnek a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatok. Az egyik nagy nyertes a Richter, egy meg nem nevezett magyar cég pedig stadiont építhet Cseljabinszkban.
A külgazdasági és külügyminiszter egy lengyel lapnak éppen a történelemből vezette le, miért "nem tekintünk fenyegetésként Oroszországra".
Magyarországnak semmi szüksége sincs arra a hangsúlyosan baráti viszonyra, amelynek fenntartásával az Orbán-kormány keresi Moszkva politikai jóindulatát – állítja Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-kutató. Szerinte az is arcpirító, ahogy a magyar külügyek irányítója Magyarország valós veszteségeit durván eltúlozva próbálja megindokolni az Oroszország elleni EU-s szankciópolitika szükségtelenségét.