A sokat fizető lakossági állampapírok után kapott hozamot egyre több befektető más, nagyobb kockázatú befektetésbe forgatja át. Domokos László írása.
Tovább folytatódik a hosszabb futamidejű állampapírok felé történő elmozdulás a lakossági vásárlásoknál - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
A 2008-as pénzügyi válság után kialakult „új világrend” megdöbbentő ponthoz ért: ma Magyarországon alacsonyabb kamattal vehetünk fel lakáshitelt, mint amennyit a megtakarításainkkal elérhetünk. Mit jelent ez az átlagember számára? A Bankmonitor.hu elemzése.
Letarolták Budapestet a befektetési céllal lakást vásárlók, a felvételi ponthatárok közlése után megindult a harc az albérletekért. Minden további nélkül kiadhatók a lakások 6-7 százalékos hozammal, de mindjárt más a helyzet, ha az adózással és más költségekkel is számolunk.
Februárban 260 milliárd forinttal nőt a lakossági állampapírok állománya, a hónap végén a lakossági papírok így már a teljes adósság 18 százalékát tettték ki - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
A forint alapú állampapírok sikerén felbuzdulva deviza alapú lakossági államkötvény-kibocsátást jelenthet be csütörtökön az Állami Adósságkezelő Központ - értesült a portfolio.hu.
Júliusi adatok szerint a lakosságnál lévő állampapírok állománya 691 milliárd forintot tett ki, és ez 218 milliárdos emelkedés múlt év végéhez képest. A Magyar Államkincstár eközben épp a mai napon bővítette két új budapesti kirendeltséggel fiókhálózatát, a kirendeltségek komoly szerepet játszanak az ügyfelekkel történő személyes kapcsolattartás színvonalának emelésében.
Ugrásszerű emelkedés tapasztalható hónapról hónapra a hazai lakossági állampapírpiac forgalmán.
Féléves futamidejű, fix kamatozású kincstárjegyekkel bővül a lakossági állampapír-kínálat, az első sorozat jegyzése előreláthatólag május első napjaiban indul - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Eredeti céljával ellentétes hatást is kiválthat, ha a kormány növeli az állampapírok közvetlen lakossági értékesítését, az ugyanis költségesebb, mint ha pénzügyi szolgáltatókon keresztül történik. Így előfordulhat, hogy az állam nem jut több forráshoz, csak sokkal drágábban szerzi meg őket - írja a hétfői Világgazdaság.