Jól gondoljuk meg, hogy hogyan halunk meg, írja némi malíciával szerzőnk, aki – a halottak napjának közeledtével – jegyzetében arról beszél, milyen bugyrokba kell alászállnia annak, aki egy végrendelet körüli (sokszor vitás) ügyek elrendezését veszi a nyakába.
Összefügg a vagyonosodással a jogi tudatosság növekedése: a magyar közjegyzők tapasztalatai szerint napjainkban már nagyon másképp gondolkozunk egy végrendeletről, egy házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződésről, mint a rendszerváltás idején. Harminc éve még nem sokaknak volt több tulajdona egy lakásnál, kocsinál, esetleg egy nyaralónál, ez azóta sokat változott a középosztály megerősödésével, a vállalkozások megjelenésével. Egyre többen tudatosan, előre gondolkodva rendezik el vagyonuk sorsát, amire jó példa a családi vagyontervezés és a bizalmi vagyonkezelés terjedése.
Az egymással gazdasági jellegű jogvitákba keveredett vállalkozások döntő többsége bíróságra megy, és a nézeteltéréseknek csak elenyésző része dől el békés megegyezéssel. Pedig nem is gondolnánk, mennyi időt és pénzt lehet megtakarítani azokkal a peren kívüli megoldásokkal, amelyekkel a vállalkozások megnyugtatóan rendezhetik vitáikat, ráadásul a bírósági ítélettel azonos jogerővel.
A családi cégek csaknem negyven százalékánál merülhet fel e kérdés – egy felmérés szerint ennyien nem rendelkeznek utódlási tervvel arra az esetre, ha a vállalkozás tulajdonosa vagy egyedüli ügyvezetője eltávozik az élők sorából. Pedig ez esetben veszélybe kerülhet a cég működése, miután számos ügy elintézése nem várhat a sokszor hónapokig elhúzódó hagyatéki eljárás lezárásáig. Ezért fontos előre, már a tulajdonos, vezető életében elrendezni a vállalkozásban meglévő tulajdon, résztulajdon sorsát.
Kérdésessé válhat a kriptojavakhoz való hozzáférés az örökösök számára, ha az örökhagyó nem rendezi el időben digitális javainak sorsát. Ugyanígy elveszhetnek az utókor számára a felhőben tárolt dokumentumok – például egy még ki nem adott regény kézirata vagy egy olyan kísérleti eredmény, amely például forradalmasíthatja egy halálos betegség kiváltó okainak kutatását. Szerencsére van megoldás azoknak, akik a digitális javaikat szeretnék átörökíteni.
Csaló álközjegyzőkre figyelmeztet a közjegyzői kamara. Azt kérik, ingatlanvásárláskor mindenki ellenőrizze, valódi közjegyzővel áll-e szemben.
Mit tehet egy vállalkozás, ha nem fizet a bérlője és nem is hajlandó elhagyni a bérleményt? És mi a teendő akkor, ha az üzleti partnere az elvégzett munka vagy a leszállított termék árát nem hajlandó rendezni? Hogyan lehet megállapítani, ki a felelős egy építkezésen keletkezett kárért? Ilyen és ehhez hasonló, bizonyára sok céget foglalkoztató kérdéseket járunk körbe cikkünkben, interaktív formában.
Elrontotta a szigetelést a kivitelező, emiatt szennyvíz áztatja a falat? Egy mammográfiai vizsgálat során károsodik a mellimplantátum? Nem tartjuk megfelelőnek az adóhatósági ellenőrzés eredményét? Ezek mind-mind olyan esetek, amikor érdemes lehet kikérni igazságügyi szakértők véleményét, amely birtokában akár perre sem kell vinnünk a szóban forgó vitás ügyet.
Örökölhetek adósságot? Mi lesz a sorsa a páncélszekrényben rejtegetett műkincsnek? Számít egyáltalán, hogy az örökhagyó rendelkezett valamiről még az életében? A bankszámla automatikusan az örököst illeti, vagy sem? Ilyen és ehhez hasonló közkeletű tévedéseket, illetve kérdéseket járunk körbe cikkünkben, interaktív formában.
Tudta, hogy – kis túlzással – nemcsak a 10 millió futballszakértő országa vagyunk, hanem egy szerződést is szinte mindenki maga meg tud írni? Legalábbis ezt mutatja az a meghökkentő statisztika, miszerint kis hazánkban tízből nyolc szerződés házilag készül, azaz úgy kötik meg, hogy azt sosem látta szakember. Amiből aztán később megannyi probléma adódhat. Érdemes tehát tipikus hibákkal illusztrálva átfutni, mire figyeljünk, mielőtt egy szerződés, meghatalmazás végére kanyarítjuk a nevünket.
Már az felelős hozzáállás, ha valaki ír végrendeletet. Ez azonban még nem elég, nem szabad azt hinni, hogy nincs több teendő, végleg elrendezte a vagyona sorsát. Sok esetben ugyanis a végrendelkező még évtizedekig él, ezalatt érdemben megváltozhat az anyagi vagy az élethelyzete, a családi állapota. Ezért érdemes a végrendeletet időről időre karbantartani, az aktuális élethelyzethez igazítani, akár teljesen megújítani.
Az ügyben a közjegyző mellett egy bírósági végrehajtót is fegyházbüntetésre ítéltek, a döntés azonban még nem jogerős.