Hogyan szerződjünk?

1. „De hát én aláírtam a szerződést!” Ezzel érvelt az évek óta vállalkozó András, amikor jogvitára került sor, és partnere végső ellenérvként arra világított rá, hogy nem is érvényes a szerződés. Bár azt valóban András írta alá, csakhogy elfelejtette odaírni, hogy ő kicsoda, emiatt elveszítette a pert.

Bármilyen szerződést is kötünk, olvassuk el és értelmezzük, amelyhez kérjük nyugodtan ügyvéd segítségét, illetve kérjünk meg közjegyzőt vagy ügyvédet, hogy eleve ő készítse el. Ha mégis mi készítjük, ügyeljünk az érvényességhez és a későbbi bizonyításhoz szükséges követelményekre: keltezés, aláírások, szerződés időtartamának rögzítése (mikor kezdődik és meddig tart a jogviszony, határozott vagy határozatlan idejű), tanúk stb.

2. Igencsak meglepődött Áron, amikor a tulajdonos közölte vele, két napon belül hagyja el az ingatlant, mivel lejárt az egy évre kötött bérleti szerződésük. Még azt is kilátásba helyezte, hogy ha nem távozik, akkor a jogcím nélküli lakáshasználatért lakáshasználati díjat is felszámít. Azért döntött így a tulajdonos, mert sok panasz érkezett Áronra a szomszédoktól, hogy túl hangosan hallgatta a zenét, ráadásul több esetben is heteket csúszott a bérleti díjjal. A férfi nagyon csalódott volt, egy barátja tanácsára ugyanis abba a hitbe ringatta magát, hogy az egy év letelte után automatikusan maradhat a bérleményben.

A határozott idejű lakásbérleti szerződésből általában nem lesz automatikusan határozatlan idejű. Ehhez a határozott idejű szerződés lejártát követően (vagy akár az előtt) a legtöbb esetben szerződésmódosítás szükséges.

3. Nem nyitotta a kulcs a Péter által bérelt lakás ajtaját, amikor egy hosszúra nyúlt munkanap után végre hazatért. A tulajdonos ugyanis lecseréltette a zárat, sőt már meg is állapodott az új bérlővel, arra hivatkozva, hogy úgyis lejárt a határozott időre kötött szerződés, amit ő nem kívánt megújítani, mivel az egyetemi tanulmányait Budapesten megkezdő vidéki rokonának volt szüksége a lakásra. Apró szépséghiba, hogy a bérlet felmondásának lehetősége nem szerepelt a bérleti szerződésben, így a tulajdonos kénytelen volt visszaengedni Pétert – illetve csak lett volna, mivel Péter ilyen előzmények után ezzel a lehetőséggel már nem élt.

A lakásbérleti szerződést egyik fél sem mondhatja fel kénye-kedve szerint, mert annak törvényben meghatározott feltételei vannak. Ráadásul felmondani csak írásban lehet, a határidők betartásával. A határozatlan időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel, míg a határozott idejű szerződés csak abban az esetben szüntethető meg rendes felmondással, ha ennek lehetősége a szerződésben kifejezetten rögzítve van. Ha nincs rögzítve, akkor csak rendkívüli felmondás lehetséges valamelyik fél szerződésszegő magatartása miatt. (Rendkívüli felmondással akkor élhet például a bérbeadó, ha a bérlők magatartásukkal súlyosan zavarják a többi lakót, rongálják a lakást, vagy nem fizetik a bérleti díjat, a bérlő pedig különösen akkor, ha a bérleménnyel kapcsolatban megtévesztette a bérbeadó, például nincs használatbavételi engedélye, beázik stb.).

4. Komolyabb bajba került az a férfi, aki évi 30 százalékos kamatra adott kölcsön egyik megszorult ismerősének, nem tudván, hogy ez már uzsorának számít, és egyéb körülmények fennállása esetén akár 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

Magánkölcsönök esetén sok a félreértés a kamattal kapcsolatban. Sokan egyszerűen félnek tőle, mások járatlanok, vagy olyan kamatot (uzsora) kérnek megszorult helyzetben lévő emberektől, amely büntetendő. Egy kölcsön akkor kamatmentes, ha pontosan ugyanannyit kell visszafizetnie az adósnak, mint amennyit kapott. Magánkölcsönök esetén kamatot akkor lehet kikötni, ha egy egyszeri kölcsönről van szó. Ha a kölcsönadó üzletszerűen végzi a tevékenységet, azaz rendszeresen és többeknek kölcsönöz pénzt, akkor az üzletszerű tevékenységnek minősül, amely kizárólag hatósági engedéllyel végezhető. A pénzügyi intézmény által fogyasztónak nyújtott hitel esetén pedig az éves késedelmi kamat legfeljebb a mindenkori jegybanki alapkamat (ami jelenleg 0,6 százalék) legfeljebb 24 százalékponttal növelt összegét (jelenleg 24,6 százalék) érheti el.

5. Hidegzuhanyként érte a 83 éves korában meghalt professzor leszármazottjait a hagyatéki tárgyaláson, hogy nem az elhunyt akarata szerint alakul az öröklés, miután a közjegyző közölte, érvénytelen a végrendelet, azt ugyanis a professzor géppel megírta, ám elfelejtette tanúkkal is aláíratni.

Ha egy végrendeletet (vagy meghatalmazást!) saját kezűleg írunk és a végén aláírjuk, nem kellenek tanúk. Két tanúra akkor van szükség, ha ezeket géppel írtuk, vagy más írta helyettünk. A legtöbb esetben akkor sem kell tanú, ha közjegyző hitelesíti az aláírást az okiraton, de ez például a végrendeletekre vagy öröklési szerződésekre nem igaz, ott mindenképpen szükséges.

Tanulság: Lehetőleg forduljunk szakemberhez, közjegyzőhöz vagy ügyvédhez, hiszen számos olyan szempontot vethet fel nekünk egy szerződés kapcsán, amelyre mi nem is gondolnánk. A közjegyzői okiratba foglalt szerződés ráadásul további garanciákat is biztosít mindkét szerződő fél számára.

Hogyan írjunk meghatalmazást?

6. Egy ideig értetlenkedett Dénes, miért nem fogadta el a bíró a meghatalmazását, amikor kiderült, hogy a képviseletével a szomszédját bízta meg.

Egyes ügyekben – például egy hagyatéki tárgyalás vagy bírósági peres eljárás esetében – nem hatalmazhatunk meg akárkit a képviseletünkre, csak törvényben meghatározott személyeket (például egyeneságbeli rokont, testvért, ügyvédet, örököstársat, házastársat). Szerteágazó bonyolult ügyben mindenképp érdemes ügyvédet meghatalmazni.

7. Azonnal el akart állni Árpád a hároméves Ford Fiestája eladásáról már előre aprólékosan elkészített szerződéstől, mikor kiderült, nem Bálint jött el aláírni a kontraktust – akivel Árpád szóban megegyezett –, hanem Bálint 15 éves fia, aki egy érvényes meghatalmazást mutatott be. Végül némi telefonálgatás – ügyvéd ismerősének tájékoztatása – után Árpád beadta a derekát, s megszületett a szerződés.   

Az egyszerű polgári jogi ügyletekben (adásvételi szerződés, ingatlankiadás, autóvásárlás) bárki meghatalmazható – akár 14. életévét betöltött kiskorú is.

8. „Mi sem egyszerűbb, majd írunk róla egy meghatalmazást” – gondolta Tamás, amikor könyvelő vállalkozása ügyeinek intézését a szintén szakmabeli feleségére bízta, arra a fél évre, amíg ő Svédországban tartózkodik egy továbbképzésen. Tévedésére csak jó négy héttel később derült fény, amikor az asszonynak be kellett mennie a NAV-hoz a vállalkozás adóügyeinek egyeztetése végett. Nem járt sikerrel, az immár szabályos meghatalmazás elkészítése Tamásnak nem kis költségébe került: haza kellett repülnie.

Ha nemcsak egyszerű, hanem banki vagy egyéb hivatalos ügyek intézésére hatalmaz meg valakit, akkor nem feltétlenül lesz elegendő a magánokiratba foglalt meghatalmazás. Ebben az esetben érdemes közjegyzőhöz fordulni és egy minél több konkrét ügyre vonatkozó meghatalmazást közokiratba foglaltatni olyan személy részére, aki meghatalmazottként eljárhat. A meghatalmazásban érdemes kiemelni azokat az ügyeket, amelyek biztosan elő fognak fordulni (például banki ügyek, hivatalos iratok átvétele a postástól).

Tanulság: Alapszabály, hogy mindig az adott ügyben illetékes szerv elvárásainak tartalmi és formai szempontból is megfelelő meghatalmazást kell készíteni. Bizonyos esetekben a meghatalmazást érdemes közokiratba foglalni, de legalább közjegyzői aláírás-hitelesítéssel kell ellátni. Ha biztosra akarunk menni, forduljunk közjegyzőhöz, mivel a közjegyzői okiratba foglalt vagy aláírás-hitelesítéssel ellátott meghatalmazás szinte minden hatóságnál, intézménynél felhasználható. A közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás ugyanis közokirat, amely különleges bizonyító erővel bír, a benne foglalt nyilatkozat megtételét közhitelesen tanúsítja.