Középiskolás fokon sem fog tanulni a nép, mert nem lesz kitől
Kevés diák került be a műszaki és a természettudományi felsőoktatásba, tanárok pedig minden korábbinál kevesebben akarnak lenni.
Kevés diák került be a műszaki és a természettudományi felsőoktatásba, tanárok pedig minden korábbinál kevesebben akarnak lenni.
Egy tavalyi precedens után most már több állami ösztöndíjas – magyarul tandíjmentes – helyet hirdetnek meg az egyetemek a pótfelvételin.
Több tíz- és százezres tartozások derülhetnek ki a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók számára közvetlenül a záróvizsga előtt, ha általánosak azok a példák, amelyeket a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) végzős hallgatói osztottak meg lapunkkal. Az érintettek állítják, ha kell is fizetni, azt nem két héttel az abszolutórium előtt kellene megtudniuk. És miközben egyes tételek jogosságát megkérdőjelezik, a BKF azzal takarózik, hogy ők mindenben tartják magukat a kreditelszámolásuk rendjéhez, amivel a diákok már a képzésük elején megismerkednek.
Tényleg az elmúlt húsz év legnehezebb felvételije elé néznek az idén továbbtanulók? Csődbe mehetnek-e az egyetemek és főiskolák a 2012-es keretszámok miatt? Igaz-e, hogy olcsóbb lesz osztrák vagy szlovén egyetemen tanulni, mint itthon? Összegyűjtöttük a 2012-es felvételivel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.
A következő években az alap- és mesterképzések teljes költségét állniuk kell azoknak a hallgatóknak, akik kiszorulnak az állami ösztöndíjas helyekről. Kérdés, hogy milyen adatok alapján fogja kiszámolni az erőforrás-minisztérium a képzések "valódi árát", arról ugyanis nincsenek adatok, hogy egy-egy egyetemistára félévenként pontosan mennyit költ az állam.
A kettes átlag nem lesz elég az ingyenes képzéshez, de fizetni kell majd a második vizsgalehetőségért és a tantárgyak újrafelvételéért is: többek között ez áll a felsőoktatási tervezet legfrissebb, az eduline.hu birtokába jutott változatában.
Akár 10-12 millió forintot is fizethetnek a külföldi munkavállalást tervező egyetemisták a diplomáért, ha a kormány ősszel rábólint az elmúlt egy évben többször átdolgozott felsőoktatási koncepcióra. Utánajártunk, mi a véleménye a tervről a hallgatóknak és az oktatási szakembereknek.
A költségtérítéses képzések rendszere valószínűleg fennmarad, de bizonyos területeken a jelenlegihez képest jelentősen emelkedhet a térítési költség.
A költségtérítéses képzést nevezte meg a felsőoktatási problémák egyik forrásának a Széll Kálmán-terv. Az egyetemek védik a jelenlegi rendszert.
Új szereplő lépett a felsőoktatás átalakításának eddig is sokszereplős területére – derül ki a Széll Kálmán-tervből. E programban a felsőoktatás átalakításáról olyan szempontok olvashatók ugyanis, amelyek eddig nem jelentek meg a készülő felsőoktatási törvényről szóló vitákban, most viszont a tervezett oktatási reform hangsúlyos elemévé váltak.
Az MSZP szerint a kormány nem a tandíjas felsőoktatási képzés megszüntetésére készül, hanem a költségtérítések összegének megduplázására.