Megdöntötte a NASA rekordját két kínai űrhajós, több mint 9 órás űrsétát hajtottak végre
Eddig még senki nem töltött olyan sok időt űrhajón vagy űrállomáson kívül az űrben, mint két tajkonauta.
Eddig még senki nem töltött olyan sok időt űrhajón vagy űrállomáson kívül az űrben, mint két tajkonauta.
Kína a tervek szerint 2030-ban küldene három embert a Holdhoz, hogy közülük kettő leszálljon a felszínére. Az ehhez szükséges űrruha már elkészült.
Az egyik legizgalmasabb – és legnehezebb – kérdése az állandó holdi jelenlétnek, hogy mégis miből építkezzen ott az ember. Az egyik megközelítés, hogy a holdi talajból kéne építőanyagot készíteni, és ezzel kísérletezik Kína is.
Bill Nelson NASA-igazgató szerint is rendkívül gyorsan halad Kína a saját űrprogramjával – most éppen egy olyan módszert fedeztek fel, mellyel biztosítható lehet akár 50 ember napi ivóvíz-ellátása is.
Május elején indult a Holdnak, és most történelmi rakománnyal a fedélzetén landolt a Földön a kínai szonda.
A Hosszú Menetelés nevű rakéta hatalmas darabja barna színű mérgező füstöt húzva csapódott egy kínai faluba.
Talaj- és kőzetmintákat gyűjtene a Hold sötét oldaláról Kína Csang'o-6 missziója. Ehhez adattovábbító műholdakra is szükség lesz.
Decemberben, majd még márciusban is vészjavításokat kellett végezni a kínai Mennyei Palota űrállomáson, miután megsérültek a napelemszárnyai – hozták nyilvánosságra minap.
Bill Nelson, a NASA vezetője szerint ha Kína ér előbb a Holda, teljesen kisajátíthatja az égitestet.
Kína szerdán elindított egy olyan műholdat, amely kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Hold túlsó oldalára tervezett küldetés között.
Öt éven belül, a holdi anyagokat felhasználva készítene holdi bázist Kína. Egy robotot is útnak indítanak majd, ami „téglákat” készítene az ott található talajból.
A kísérlet során azt figyelik meg, hogy miként befolyásolja a lúdfű sejtszerkezetét és sejtműködését az űrbéli mikrogravitációs környezet.